Mesélni a múltról, érteni a jelent
A csíki ötvenhatosok kopjafájánál emlékezéssel, Nagy Imre történelmi rádióbeszédeivel, fáklyás felvonulással, a csíkszéki volt politikai foglyoknak is emléket állító zenés előadással, ünnepi beszédekkel és koszorúzással idézték fel pénteken Csíkszeredában az 1956-os magyar forradalom eseményeit. Székelyudvarhelyen többnapos rendezvénnyel emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről, hőseiről.
Élő tanúságtétellel és méltó főhajtással emlékeztek meg péntek délben Csíkszeredában az ’56-os forradalom hetvenedik évfordulójáról. A Kalász negyedi temetőnél felállított ’56-os kopjafánál a 94 éves vitéz Szilágyi Árpád, az ’56-os szabadságharc egykori elítéltje szólt az eső ellenére is szép számban összegyűlt hallgatósághoz.

Tánczos Barna szenátor ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a mai kor emberének, fiataljainak szinte lehetetlen elmagyarázni, mit jelentett a kommunista elnyomás.
– Ma azokra emlékezünk, akik megszabadították önmagukat és a következő nemzedéket az elnyomástól. Fontos, hogy évről évre fejet hajtsunk az előtt az áldozatvállalás előtt, amely elhozta a szabadságot, és bízzunk abban, hogy a magyarokból soha nem vész ki a szabadságszeretet
– zárta gondolatait.

Szabó Enikő színművész szavalata után egyházi áldást mondott Darvas-Kozma József címzetes esperes, plébános és Solymosi Alpár unitárius lelkész. A hősök emléke előtt a jelenlevők koszorúzással tisztelegtek, a déli rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.


Fáklyás felvonulás
Este a csíkszeredai Szabadság téren gyülekeztek a megemlékezők, majd a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar vezetésével fáklyákkal és mécsesekkel a kezükben vonultak a Gloria Victis emlékműhöz, ahol a Role zenekar, a Csíki Játékszín színművészei és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai a Csend előtt és csend után című zenés műsorral idézték fel az 1956-os forradalom eseményeit, és emlékeztek meg a csíkszéki egykori ’56-os politikai foglyokról.
Korodi Attila polgármester megemlékező beszédében hangsúlyozta, az 1956-os forradalom emlékezetének továbbadása különösen fontos a fiatalabb nemzedékek megszólítása és az erdélyi magyar közösség megmaradása szempontjából. Szerinte a múlt megőrzéséhez a személyes történetek megosztása és a fiatalokkal folytatott párbeszéd szükséges.
Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzultusának ügyvivő konzulja úgy fogalmazott: 1956 nemcsak Budapest eseménye, hanem a teljes magyar nemzet öröksége. Emlékeztetett: az erdélyi magyar közösség a szolidaritásával, a szabadság melleti bátor kiállásával beírta magát a történelembe.
– Október 23-a üzenete ma sem veszített az erejéből. A forradalmárok öröksége arra kötelez minket, hogy a mindennapokban is megéljük és védelmezzük a szabadságot, a nemzeti identitásunkat és összetartozásunkat. A forradalom leverését a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom soha nem heverte ki. 1956 történelmi tapasztalata az, hogy az önkény végül elbukik. Az ’56-osoktól nem tankokat vagy fegyvereket kaptunk örökségül, hanem valami sokkal tartósabbat: a hitet és a kitartást. Azt a hitet, hogy a sötétség után mindig eljön a fény, és hogy a közösség ereje minden elnyomásnál erősebb. Hajtsunk ma fejet a hősök és a mártírok emléke előtt. Merítsünk erőt az ő bátorságukból, és őrizzük meg a lángot, amelyet 1956-ban gyújtottak meg, és amely ma is világít mindannyiunk számára
– mondta Szungert Balázs.
A megemlékezés részeként fényfestéssel és hologramokkal Nagy Imre, az 1956-os forradalom idején a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke rádióbeszédeit is felidézték.
A főhajtás végén Bálint Emil, a Szent Ágoston-plébánia plébánosa, felcsíki főesperes és Szatmári Szilárd református lelkész mondott áldást. Az eseményt koszorúzás és a székely himnusz eléneklése zárta.

Többnapos megemlékezés
Többnapos rendezvénysorozatot szervezett Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a Székelyudvarhelyi Művelődési Központ az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján. A forradalom emléknapján, október 23-án, a székelyudvarhelyi Üldözöttek és Áldozatok emlékművénél kezdődött a megemlékezés, ahol a város vezetése, az egyházközösségek, az intézmények, a vitézi és lovagrendek, valamint Pál László, az Erdélyi 56-os Vitézi Lovagrend és a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében helyezett el koszorút. A koszorúzás után fáklyás felvonulással haladt át a megemlékező tömeg az emlékműtől a Márton Áron térig, ahol köszöntőbeszédek következtek.
– Azokra a bátor emberekre emlékezünk, akik nem hajoltak meg a diktatúra előtt, akik a megfélemlítés és a megtorlás árnyékában is kimondták az igazságot és hűséggel kitartottak mellette
– hangsúlyozta beszédében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Várnai Szabolcs konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa beszédében elmondta: sokaknak a forradalom ma már a történelemkönyvek lapjain élő fejezet.
– Nekünk itt, a Hargita alján, Székelyudvarhelyen, ’56 sohasem pusztán a múlt volt, hanem élő iránytű és örök érvényű mementó. Az 1956-os forradalom megmutatta, hogy a tiszta igazság és az emberi méltóság olyan erkölcsi erő, amelyet sem lánctalpak, sem börtönfalak nem tudnak szétzúzni. Ez a hajthatatlan erő a mi legősibb örökségünk
– hangsúlyozta a szónok.
A megemlékezést követően az Énnépem, Márton Áron püspök születésének 130. évfordulójára készült folkoperát tekinthette meg a közönség a Márton Áron téri színpadon.



