Méltósággal és főhajtással emlékeztek 1956 hőseire a gyergyószentmiklósiak október 23-án este: a főtéri parkban felállított színpadon a Hóvirág Néptáncegyüttes tagjai kalotaszegi legényessel várták a fáklyás felvonuláson részt vevőket.

Nagy Zoltán polgármester ünnepi beszédében kiemelte: hét évtized távlatából fontos, hogy lássuk: akik kimondták az igazságot, nem azért tették, mert történelmet akartak írni, hanem azért, mert a számukra felfoghatatlan valósággal szemben nem tudtak közömbösek maradni.

– A mi feladatunk az, hogy megértsük: a történelem nem csupán azoknak a története, akik egyszer rendkívüli dolgokat vittek véghez. Hanem azoké is, akiknek volt bátorságuk felismerni, mikor nem maradhatnak tovább tétlenek – fogalmazott az elöljáró kiemelve: 1956 öröksége nem azt kívánja tőlünk, hogy mindannyian hősök legyünk, hanem azt, hogy amikor eljön a mi pillanatunk, ismerjük fel a helyes utat, és legyen bátorságunk felelősséggel elindulni rajta.

Az ünnepségen vitéz Szilágyi Árpád szavalatát hallhatták a jelenlévők: a város történelmi megemlékezéseinek aktív résztvevője a forradalom idején egyetemi hallgatóként nyíltan szolidarizált a szabadság eszméjével, majd politikai fogolyként Románia legkegyetlenebb börtöneiben élt meg több mint húsz évet.

Az ünnepségen Portik Zsolt Hargita Megye Tanácsa képviseletében történelmi visszatekintőt tartott, majd Fórika Sebestyén saját, Corvin-közi krónika című költeményét mondta el.

A történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében áldásra és a magyar himnusz eléneklésére került sor, majd a megemlékezés Thurzó Zoltán zongorista ünnepi hangversenyével folytatódott a Szent Miklós-templomban.