Jó esztendő, stagnáló árak
Eredményes esztendőt tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei méhészek. Az elmúlt évekhez képest „több nehézség esett a kaptárba”, vagyis jobb eredményt értek el, több mézet pergettek mind az álló-, mind a vándorméhészetek.
Megyénkben összesen 383 regisztrált méhész van, akik három egyesületben – Hargita Megyei Méhész Egyesület, Gyergyószentmiklósi Méhész Egyesület és a székelyudvarhelyi Örösi Méhészegylet – tevékenykednek. Megközelítőleg 15-20 százalékuk vándorol.
– A furfangos időjárás ellenére – az elmúlt pár évhez viszonyítva – elég jó évet zártak idén a méhészek, egyformán elégedettek mind az állóméhészetek, mind a vándorméhészetek fenntartói, igaz, a vándorméhészeteknél akadtak kisebb gondok, hisz amennyiben egy szárazság sújtotta vidékre érkeztek, ott kevesebb mézet tudtak a méhek gyűjteni
– készítette el az idény mérlegét Zöldi István, a Hargita Megyei Méhész Egyesület alelnöke.
A hosszan tartó nagy meleg miatt több harmatméz került a kaptárakba, ami azt eredményezi, hogy a méz színe – főleg a vegyesvirágméz esetében – sötétebb, de mindez emeli a fogyasztói értékét a benne lévő magas ásványianyag-tartalomnak köszönhetően. Az állóméhészetekben kaptáranként átlagban 15-20 kilogramm vegyes mézet pergettek.
Zöldi a mézárakkal kapcsolatban megjegyezte, azok évek óta stagnálnak, aminek oka az olcsó, ellenőrizetlen minőségű ukrán és kínai importméz, hisz a nagykereskedőknek elsősorban a profit számít. A nagykereskedők jelenleg a vegyesvirágmézet a helyi méhészektől 8–12 lejért vásárolják fel, a biomézért adnak 8 lejt pluszba, viszont tudni kell, hogy a méhészek ilyen nyomott árakon nem szívesen adják el terméküket, inkább raktáron tartják, majd kimérve piacokon, vásárokon értékesítik. Így a kiló méz ára vegyesvirágméz esetében 25-35 lej körül mozog, esetenként akár ennél többért is kínálhatják. Az akácméz a legdrágább, annak ára kilónként 40-45 lej, a repce-, hárs-, napraforgóméz ára pedig 30 lej körül alakul.
A vándorméhészettel kapcsolatban Lajos Ferenc bioméhészt kérdeztük, aki kétszáz családdal jár a Kárpátokon túlra repcére, akácra, hársra, napraforgóra. A csíkpálfalvi méhész összesítve közepesnek mondja az idei esztendőt.
– A repce nagyon jó volt, átlag 18-20 kilogramm mézet hozott családonként, az akác, a napraforgó közepesnek számít a kaptárankénti 15 kilogrammos átlaggal, viszont a hárs gyengének mondható, ott 5 kilogramm jött ki családonként
– közölte Lajos Ferenc, megjegyezve, hogy az idény két héttel ugyan hamarabb, már július közepén véget ért, viszont a Csíki-medencében az állóméhészeteknek rég nem volt ilyen jó évük, ugyanis hosszú időn keresztül hordtak a méhek.