Hirdetés

Egy év alatt háromszorosára nőtt a háztáji vendéglátóhelyek száma Hargita megyében

Magára találni látszik a falusi magánkonyhás vendéglátás, és nagyobb igény is mutatkozik a helyspecifikus kulináris élmények iránt – erre enged következtetni, hogy egy év alatt megháromszorozódott a helyi gasztronómiai pontok száma Hargita megyében.

Létai Tibor
Egy év alatt háromszorosára nőtt a háztáji vendéglátóhelyek száma Hargita megyében
Házi ízek. Már 18 gasztropontból választhat, aki autentikus élményt keres Fotó: Medvebarlang Gasztropont

Alig több mint egy év leforgása alatt jelentősen megnőtt a helyi gasztronómiai pontok száma Hargita megyében:

míg tavaly februárban hat ilyen egységet tartottak nyilván, mára a családi vendéglátóhelyek száma elérte a tizennyolcat.

Ez ugyanakkor még mindig szerénynek mondható például Szeben vagy Tulcea megyéhez képest, ahol 38, illetve 61 gasztropont működik, viszont a másik két székelyföldi megyéhez mérten jól állunk: Háromszéken négy, Maros megyében alig három működik. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A gasztronómai pontok kialakítása Romániában 2017–2018-ban kezdődött el, Ivan Patzaichin ötlete alapján. Az ilyen, időszakos háztáji vendéglátással foglalkozó egységek falusi környezetben működhetnek, a gasztronómiai ponton csak a működtető és családja dolgozhat, lényegét tekintve pedig helyi alapanyagokból készült hagyományos fogásokat kínál azoknak, akik eredeti élményt keresve szívesen étkeznének egy helyi család asztalánál. A kezdeményezés, bár jó lehetőség a helyi termékek értékesítésére és a gasztroturizmus fellendítésére, Hargita megyében korábban nem bizonyult igazán népszerűnek: tavaly februárig alig fél tucat ilyen gasztropont működött, azóta viszont mintha megtört volna a jég. 

Jó lehetőség a helyi termelőknek

A Helyi Gasztronómiai Pont minősítést az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság adja meg. A Hargita megyei igazgatóság (DSVSA) vezetője, István Róbert szerint a gasztropontok olyan családi vállalkozások, amelyek a helyi hagyományos ételek népszerűsítésére épülnek: a hivatalos logóval ellátott házakban a vendégek a család által frissen elkészített fogásokat kóstolhatják meg. A működés egyik alapfeltétele, hogy az ételek legalább 60 százaléka saját vagy helyi termelésű alapanyagokból készüljön. A bejegyzett gazdaságok az általuk nevelt állataikat feldolgozhatják, beleértve a sertést, bárányt, szárnyasokat és halat. Kivételt képeznek a szarvasmarhák és borjak, amelyeket kizárólag vágóhídon lehet levágni.

Egy év alatt háromszorosára nőtt a háztáji vendéglátóhelyek száma Hargita megyében

A gasztropontok működtetése egyszerű, a higiéniai előírásokat viszont be kell tartani. A konyhának minimálisan felszereltnek, de jól karbantartottnak kell lennie, mosható és fertőtleníthető felületekkel. Ivóvíz biztosítása kötelező, ha kútvizet használnak, azt rendszeresen mikrobiológiai és fizikokémiai vizsgálatoknak kell alávetni. Emellett szerződésben kell állniuk egy fertőtlenítőcéggel, amely évente egyszer hivatalos fertőtlenítést végez. Az étkezések csoportok számára szervezhetők, egy alkalommal legfeljebb 12 főt lehet fogadni, akár naponta többször is, mivel a csoportok napi száma nincs leszögezve. A bár jellegű tevékenység ugyanakkor nem engedélyezett.
Akinek megtetszik az ötlet

Gasztropont létrehozásához a helyi állatorvossal kell kapcsolatba lépni, ő értesíti a hatósági állatorvost, aki a helyszínen ellenőrzi a feltételeket, és segít a szükséges dokumentáció összeállításában. Szükséges egy típuskérés, a termelői engedély másolata, amelyet a helyi önkormányzat bocsát ki, a cégbizonyítvány másolata, amennyiben van helyi gazdaság, az állatok egészségügyi adatlapjának másolata, a minősítést igénylő személy személyazonossági másolata, a családtagok egészségügyi adatlapja, értékelő adatlap a Helyi Gasztronómiai Pont higiéniai viszonyairól, a gasztropont tervrajza, amihez elég egy kézzel készített vázlat is és 110 lejes regisztrációs díj. Az iratok leadását követően a hatósági állatorvos helyszíni ellenőrzést végez, amiről jegyzőkönyv készül. Amennyiben minden rendben van, kiállítják a gasztronómiai pont minősítési engedélyét. Az ellenőrzések évente vagy kétévente egyszer történnek. A folyamat egyszerű – bár sokan tartanak az adminisztrációs és fiskális kötelezettségektől, a tapasztalatok szerint a hatóságok nem nehezítik a működést. 

Felértékelődik a gasztropontok szerepe

Az ország régióiban eltérő intenzitással terjedt el a gasztropontok rendszere, bizonyos térségekben – például a Duna-deltában vagy a Brassó megyei Bodzavám településen – már több tucat működő pont található, közölte megkeresésünkre Szabó Károly, a Visit Harghita, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ösztönzik a folyamatot, képzéseket szerveznek, a működő gasztropontok elérhetőségeit felteszik a visitharghita.ro oldalra, ahol az érdeklődők részletes útmutatást is találnak a Helyi Gasztronómiai Pont létrehozásával kapcsolatos tudnivalókról.

Egy év alatt háromszorosára nőtt a háztáji vendéglátóhelyek száma Hargita megyében

A cél, hogy minél több ilyen pont jöjjön létre, és ezek egy közös hálózatot alkotva erősítsék egymást, mondta. 
– Az érdeklődést még mindig szerénynek tartom, az viszont jó, hogy a gasztropontok most már a megye minden tájékát lefödik – fogalmazott Szabó, hozzátéve: fontos, hogy előre be kell jelentkezni, ha meglátogatnánk egy ilyen egységet.  A tervek szerint 2027-re, amikor Hargita megye lesz Európa Gasztronómiai Régiója, a gasztropontok szerepe fel fog értékelődni a térség turisztikai kínálatában.

A gasztropont nemcsak arról szól, hogy főzünk valakinek, hanem arról is, hogy megmutassuk, milyen ízek és történetek rejlenek a helyi alapanyagok mögött. Aki jól csinálja, fantáziát visz bele, annak jó lehetőség, hogy amit megtermel, azt feldolgozott formában értékesítse, helyi alapanyagokból főzhessen olyan hagyományos fogásokat, amelyek nem találhatók meg az éttermek kínálatában, és ebből időszakos bevételre tegyen szert

– közölte Szabó Károly. 

Mangalicából készült ínyencségek Felsősófalván

Fecső József Attila Felsősófalván működtet gasztropontot, ahol saját nevelésű mangalicákból készült étkek várják a vendégeket. Érdeklődésünkre elmondta: ő azért lát nagy lehetőséget a gasztropontban, mivel ez az egyetlen olyan forma, amely lehetővé teszi számára, hogy a saját gazdaságából származó állatokat maga vágja le, dolgozza fel és értékesítse. – Igaz, nem állnak sorban a vendégek az ajtó előtt, de van igény, érdeklődés, különösen azok részéről, akik tudatosan keresik az egyedi, különleges ízeket, hisz ezek a mangalicatermékek ma már igazi ritkaságnak, kuriózumnak számítanak – fogalmazott. – A hétvégi szalonnasütés népszerű, de keresettek a hideg szalonnakóstolók és a különféle hidegtálak is. Ha egy társaság szeretné, és néhány nappal előbb jelzi az igényét, még nyárson sült malacot is fogyaszthat – tette hozzá a sóvidéki gazda.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!