Az elmúlt napokban több kérdést is kaptak a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár munkatársai a nyugdíjak újraszámolásával kapcsolatban, ezért a gyakori aggodalmakra a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Vezsenyi Melinda és a nyugdíjpénztár Nyugdíjmegállapítási és Kifizetési Igazgatóságának ügyvezető aligazgatója, Fejér Zsuzsanna sajtótájékoztatón összegezte a legfontosabb tudnivalókat.

Minél többet dolgozott, annál kedvezőbb a törvény
Sokan a nyugdíjak újraszámolásának folyamatával kapcsolatban érdeklődnek az ügyvezető igazgató szerint, ezért emlékeztetett:

a szeptember elsejétől hatályos 2023/360-as törvény szerint a juttatások kiszámításához a nyugdíjas által megvalósított összpontszámot szorozzák meg a referenciapont értékével, amely 81 lej. Ezt évente emelni fogják az előző évi infláció és az átlagbér növekedési ütemének felével.

Az összpontszám pedig az éves pontszámok összegéből, illetve a bónuszként bevezetett stabilitási pontok összegéből adódik. Stabilitási pont minden 25 évnél többet dolgozó munkavállalónak jár, ami 25 ledolgozott év fölött évente 0,5 stabilitási pontot, 30 év fölött évente 0,75 pontot és a 35 évnél többet dolgozóknak évente 1 pontot jelent.

– Az új törvény annak kedvez, aki sokáig volt a munka mezején. Nem kedvező viszont azok számára, akik a szükséges legkevesebb szolgálati idővel vonultak öregségi nyugdíjba – tette hozzá Vezsenyi Melinda.

A stabilitási pont viszont nem jár azokért az időszakokért, amelyek során az állami nyugdíj vagy adott esetben a külön törvények alapján nyújtott szolgálati nyugdíj más jövedelemmel halmozódik, közölte Fejér Zsuzsanna, a nyugdíjpénztár Nyugdíjmegállapítási és Kifizetési Igazgatóságának ügyvezető aligazgatója. Arra az időszakra például nem jár bónuszként stabilitási pont, amíg valaki nyugdíj mellett dolgozott, akár öregségi, akár betegnyugdíjról van szó.

Fejér Zsuzsanna sorolta a további eseteket is: nem jár stabilitási pont az I-es és II-es munkacsoportban ledolgozott évekre, a 2001. április elseje előtti munkanélküli-segély időszakára, valamint a technikai munka nélküli időszakra. Ugyanakkor a katonai szolgálatra, betegnyugdíjra, az egyetemi évekre, a 2001. április elseje és a 2006. január elseje közötti betegszabadság idejére, a 2005. január elseje utáni munkahelyi megbetegedés miatti betegszabadság idejére, valamint 2006 januárjától kezdődően a gyermeknevelési időszakra sem jár stabilitási pont, mert egyik sem járulékköteles időszak.

– Munkaviszonyként figyelembe veszik, de pluszpont ezekre az időszakokra nem jár – magyarázta Fejér Zsuzsanna.

Nem csökken, de idővel veszít az értékéből
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta:

egyetlen nyugdíj sem fog csökkenni.

Ha ugyanis az újraszámolással kisebb összeg jön ki, mint amennyit jelenleg kap a nyugdíjas, akkor befagyasztják a nyugdíját, vagyis a jelenleg kézhez kapott nyugdíja a következő években nem fog emelkedni az infláció mértékével. Ilyen esetben addig marad befagyasztva a nyugdíj, amíg az újraszámolt, inflációhoz igazított nyugdíj összege nagyobb lesz a mostaninál. Csak ezt követően kaphatnak emelést, vagyis 2025-ben, amikor az indexálás életbe lép, ezek a nyugdíjasok nem kapnak nagyobb juttatást. Ha viszont a nyugdíj értéke nem változik, de az árak emelkednek, akkor az említett nyugdíjasok vásárlóereje csökken.

Ilyen helyzetben lehetnek a nehéz munkakörülmények között vagy rövidebb ideig dolgozók, főként a bányászok, urániumfeldolgozó gyári alkalmazottak és hasonló, nehéz vagy veszélyes munkahelyekről általában a rendes korhatárnál korábban nyugdíjazott személyek érintettek, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók, például a látás- és mozgássérültek.

A Hargita és Kovászna megyei vakok szövetsége lapunkkal közölte, a látássérülteknek esetenként akár kétharmaddal is csökkenhet az újraszámolt nyugdíj értéke.

Bár a folyósított nyugdíj értéke nem változik, a törvénynek megfelelően a jövőben az új érték lesz indexálható, de az a kritikusan alacsony szintje miatt egyes esetekben nyolc, tíz vagy tizenkét év múlva éri el az aktuális juttatás értékét. Éppen ezért a pontértékek emelését kérik: minden ledolgozott év után emeljék 0,5 pontról egy pontra a súlyos fogyatékkal élő és 0,25 pontról 0,5 pontra a fokozottan fogyatékos személyek számára, valamint azt szeretnék, hogy a bónuszt ne csak 2024. szeptember elseje után, hanem a nyugdíjba vonulásig ledolgozott teljes időszakra adják.

Hátrányos példa
Egy példát is említettek a nyugdíjpénztár vezetői: a régi törvény szerint egy bányásznak, aki 20 évig a föld alatt dolgozott, összesen 40,55555 pontja van, ami osztva 20-szal 2,02777 pontszámot ad. A 2,02777 éves átlagpontszám szorozva a 2032 lejes nyugdíjpontértékkel a juttatás összegét, a 4120 lejt adja.

Az új törvény szerint az elért 40,55555 pont és a 81 lejes referenciaérték szorzata 3285 lejes nyugdíjat eredményez. Mivel az így kapott összeg alacsonyabb, mint a szeptember elsejétől kifizetett összeg, a bányász továbbra is a kedvezőbb összeget kapja addig az időpontig, amíg a referenciapontérték növekedése ennél magasabb nyugdíjösszeget eredményez. A bányász nyugdíja csak akkor kezd emelkedni, ha a referenciapont értéke meghaladja a 102 lejt (40,55555 x 102 = 4137 lej).

A nyugdíjpénztár vezetői végül azt is elmondták, hogy

október elsejétől emelkedni fog a nyugdíjak adómentességi küszöbe: jelenleg a 2000 lej fölötti nyugdíjakra 10 százalékos adót számolnak, októbertől azonban nem kell adózni a 3000 lej alatti nyugdíjak után.

Továbbá, az I-es fokozatú rokkant személyeket kísérők juttatása is növekedni fog szeptember 1-jétől 224 lejjel, így a juttatás 1626 lejről 1850 lejre emelkedik. Ezt az összeget a rokkantsági nyugdíj mellett folyósítják.