Hirdetés

„Alsósófalván nem őrzik, hanem megélik a hagyományt”

Alsósófalván gyűlt össze Hargita megye tizenkét hagyományőrző csapata idén, hogy ostorcsattogtatással, hegedűszóval és pajkos mókázással űzzék el a telet. A maskarába öltözött zajos farsangolókra a térségből, a szomszédos Maros megyéből, de Magyarországról is sokan voltak kíváncsiak. Volt mit látniuk szombaton: mert ahogy Nyágrus László, Parajd polgármestere mondta, Alsósófalván nem őrzik, hanem megélik a hagyományt.

Pál Bíborka
Becsült olvasási idő: 2 perc
„Alsósófalván nem őrzik, hanem megélik a hagyományt”
Fotó: Hodgyai István

Csíkszentdomokosi hamubotosok, faollóikkal csipkelődő csíkmenasági ördögök, szilvóriummal gyógyító orvosok, disznóperzselővel „filmező” tévéstáb, fekete kendőbe burkolódzó vidám siratóasszonyok – csak néhány jellegzetes maskarás alak, akik mind Ilyés búcsúztatására érkeztek Alsósófalvára, a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatóra. A sóvidéki falu központja szombaton délelőtt a megye tizenkét községéből érkezett hagyományőrző csoportok népzenészeinek muzsikájától volt hangos, és színültig telt kíváncsi érdeklődőkkel.

– A székely ember számára a farsang nem csak a mulatságról szól. Az álarcok, maskarás felvonulás mögött ott van a közösség akaratereje, hogy elűzze a telet, a sötétséget, és reménnyel nézzen a tavasz és a jövő elé – szólt a farsangolókhoz Nyágrus László, Parajd község polgármestere. 

A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője beszédében az 1998-as évet idézte fel, amikor Alsósófalva először volt házigazdája a megyei farsangbúcsúztatónak – aztán 2012-ben másodszor, idén pedig harmadszor.

– Akkor még csak néhány csoport vett részt a búcsúztatón. Úgy látom, a hagyományőrző csapatok tagjai között most is vannak olyanok, akik akkor is itt voltak. Azóta pedig sok település és sok fiatal bekapcsolódott az eseménybe – mondta Ferencz Angéla.

„Alsósófalván nem őrzik, hanem megélik a hagyományt”

Az pedig, hogy a 34. alkalommal megszervezett megyei rendezvény az elmúlt évtizedek alatt erős és színvonalas maradt, sőt a farsangtemetésre érkező csoportok soraiban számos néptáncot, illetve népzenét értő és szerető fiatal sorakozik fel, a megyei kulturális központ vezetője szerint az elmúlt évek közösségépítő munkáinak és az azt támogató programoknak köszönhető.

– Azon kívül, hogy ez egy olyan népszokás, ami a bolondozásra, a jókedvre, eszem-iszomra épül, és mint ilyen sokak számára csalogató, fontos azt is látnunk, hogy községeinkben olyan közösségépítő munka folyik, amelynek az eredménye most kezd igazán beérni. Gondolok itt a hagyományőrző néptánccsoportok, fúvószenekarok működésére, ahol szintén jelen vannak ezek a fiatalok, és tanulják, megélik népszokásaikat. Emellett a megyei kulturális központ munkatársai, mint a rendezvény szakmai koordinátorai, folyamatosan frissen tartják a farsangi szokásainkkal kapcsolatos néprajzi ismereteket, így biztosítjuk az esemény színvonalát, és óvjuk attól, hogy olyan új elemek kerüljenek be, amelyek nem odaillők – közölte lapunkkal Ferencz Angéla.

„Alsósófalván nem őrzik, hanem megélik a hagyományt”

A megnyitót követően a hagyományőrző csapatok a kijelölt útvonalakon hordozták körbe Ilyést a faluban, a házigazdák az állomásokon farsangi fánkkal, kőttes tésztákkal, zsíros kenyérrel, főtt pityókával és túróval várták a maskarásokat. A terített asztalokhoz érkezők előbb hangos szóval elsiratták a szalmából készült bábut, majd népzenével és tánccal búcsúztatták a telet, az így kerekedő mulatságba pedig a helyiek és a kíváncsiskodó nézelődők is bekapcsolódtak.

„Alsósófalván nem őrzik, hanem megélik a hagyományt”





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!