Továbbra is nagy erővel tör be a víz a parajdi sóbányába a Korond-patak medrében és annak közelében kialakult víznyelőkből, ráadásul a legutóbbi esőzések miatt tovább nőtt a patak hozama, ami jelentősen megnehezíti a terepen dolgozók erőfeszítéseit – derül ki a megyei prefektúra közleményéből, amelyet péntek este, a megyei vészhelyzeti bizottság ülését követően adtak ki. Mint írják, a vízhozam emelkedése és a kedvezőtlen körülmények miatt meghiúsult a by-pass csatornát ellátó patakág szigetelése, de folytatják a helyszínre szállított tizenegy nagy teljesítményű szivattyú működtetését.

Kiegészítő megoldásként megvizsgálták egy új útvonal kialakítását az erdőn keresztül, a terepfelmérés során azonban kiderült, hogy a sóalakzatok morfológiája nem teszi lehetővé ennek megvalósítását. A vészhelyzeti bizottság tagjai egyhangúlag úgy vélik, hogy kizárólag egy, a teljes völgyet érintő nagyberuházás – vélhetően ebbe tartozik a patak betonmederbe terelése – mentheti meg a sóbányát.

Nem hivatalos forrásból arról is értesültünk, hogy a vízügyi hatóság a szivattyúzott vizet az alsósófalvi mezőgazdasági területekre árasztja, melynek okán a helyiek közmunkát kezdeményeztek: kotrógéppel, homokzsákokból és fákból rögtönzött gáttal próbálják elterelni az elvezetett folyóvizet.

Egyre több a víznyelő, de megvan a mederbetonozáshoz szükséges építési engedély

Nyágrus László parajdi polgármester a helyszínen azt nyilatkozta, hogy a terepen dolgozó egységek az elmúlt napok megfeszített munkája árán sem tudták megállítani a vízbefolyást, mi több, új víznyelők is megjelentek.

– Éjjel-nappal dolgozik mindenki, de nem sikerült eddig megállítani a vízbetöréseket. A szándék a patak vizének csökkentése, ezért most a patakon kisebb gátakat, torlaszokat hoznak létre az alsósófalvi lakosok és az önkéntesek. Valószínű, hogy néhány mezőgazdasági területet el kell árasztani, ebben az esetben, mivel vészhelyzet van, a legfontosabb a bánya megmentése – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy a bányában is folyamatosan dolgoznak, három irányba is próbálják elterelni a vizet, és betonozási munkálatokat is végeznek.

Az elöljáró ugyanakkor azt is elmondta, hogy bár a fennálló problémát a munkálat nem oldja meg, a helyi önkormányzat sürgősségi jelleggel kibocsátotta a megoldásként szolgáló beruházáshoz szükséges építési engedélyt. Az elöljáró szerint az engedélyben a kritikus zóna teljes kibetonozása szerepel.

A megyei katasztrófavédelem szombati közleménye szerint a sóbánya, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség és a Maros Vízügyi Hatóság részéről több mint százharminc személy dolgozik a vízbetörés mértékének csökkentésén, emellett számos kotrógép, buldózer és teherautó dolgozik a helyszínen. Bár számos sajtóorgánum arról számolt be, hogy megkezdték a bánya tárnáiba szivárgott víz kiszivattyúzását, ezt mind a katasztrófavédelmi felügyelőség, mind a prefektúra közleménye cáfolta. Mint írják, jelenleg a beszivárgó vizek megállítására fókuszálnak, föld alatti víz evakuálása csak ezt követően történhet meg, az erre legmegfelelőbb módszert pedig szakemberek javaslatai alapján határozzák meg.