Az Almafák hegyén, az almafaerdő legöregebb fáinak rejtekében létezett egy különleges kert, ahol számtalan gyönyörű virág nőtt. Ebben a kertben, élt egy egészen különleges virág is. Ezt a virágot az Almafák hegyének lakói a Holdvilág Csodája néven ismerték.
A Holdvilág Csodája egy hófehér színű virág volt, mely csak éjszaka, telihold idején nyílt ki, és olyankor illata azonnal elárasztotta a virágoskertet, amely, akár egy üveggömb, megtelt varázslattal, lágy dallammal, halvány zöldeskék fénnyel, virágok dúdolta szirénénekkel.
Reggelre Holdvilág Csodája szirmait bezárta, és mire a nap első sugarai megvilágították a buja kertet, úgy tűnt, mintha a csoda sosem létezett volna. Az Almafák hegyének minden lakója, beleértve Almáskertest is, mindig kíváncsi volt a titokra, ami a virágoskert fából faragott kapuja mögött rejtőzött.

Egy teliholdas éjszakán Almáskertes és a bogarak úgy döntöttek, hogy közelebbről is megvizsgálják a rejtett kert titkát, a Holdvilág Csodáját. Az éj leple alatt beosontak a kertbe, és megvárták, hogy a fényes, kerek arcú Hold égi szekerén az éjszakai égbolt zenitjére hágjon, s teljes pompájában beragyogja a virágoskertet. Abban a pillanatban Holdvilág Csodája bontani kezdte szirmait. Almáskertes és a bogarak csendben, lábujjhegyen odasétáltak hozzá. A tündér óvatosan megérintette a virágot, és azonnal melegség és boldogság érzése járta át. Az illat is terjedni kezdett, és lám, mindegyikük érezte, hogy egyfajta varázslat hatása alá került. 

A bogarak nevetve kezdtek szaladgálni körbe-körbe, és hirtelen úgy érezték, mintha szárnycsapkodás nélkül repülnének. Almáskertes is vidámsággal, az illatfelhőben lubickolva, a virág felett mosolyogva, végtelen boldogsággal telve nézte, ahogy a bogarak idilli jókedvvel szórakoznak.
Hajnalban, amikor a virág ismét bezárult, az erdő lakói hazatértek és folytatták mindennapi teendőiket, de szívükben továbbra is érezték az éjszakai varázslat impulzusait. Az éjszakai káprázat megmutatta, hogy a boldogság gyakran a kis dolgokban rejlik, és sokszor azok a momentumok a legszebbek, amikor megosztjuk a közös pillanatok boldogságát másokkal.
Holdvilág Csodája minden teliholdkor varázslattal töltötte meg a rejtett kertet, és aki a ritka pillanatban a közelében volt, megtelt boldogsággal, ami akkor vált tartós, igazi élménnyé, ha másokkal is megosztotta azt.