Vidéken, egészségesen, itthon címmel szervezett előadássorozatot a Caritas Vidékfejlesztés Gyergyószentmiklóson. Mint kiderült, sok helyi és környékbeli gazdát érdekel a juhtenyésztés, talajművelés, növénynemesítés témaköre. A Karcagi Kutatóközponttal közösen tartott rendezvénynek folytatást is terveznek. Hátrányban vannak európai társaikhoz képest a székelyföldi gazdák a gyakorlati képzéseket illetően, ezt az űrt próbáljuk betölteni – mondta az első alkalommal szervezett előadássorozat céljára utalva Kémenes László, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársa. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének munkatársai jöttek el Gyergyószentmiklósra, hogy ismereteik, tapasztalataik által a gyergyói gazdákat segítsék. Kémenes hangsúlyozta, a kutatóintézettel a kapcsolat a gyergyószentmiklósi tönkölybúza-termesztő Czimbalmas Tivadar által alakult ki, aki maga is előadóként volt jelen a rendezvényen. Több téma került terítékre, a juhtenyésztésről, a juhfajtákról, tartásról, takarmányozásról, értékesítésről és az ágazat fejlesztési lehetőségeiről dr. Monori Attila előadását hallgathatták meg a jelenlevők, aki betegség miatt személyesen nem lehetett jelen. Dr. Czimbalmos Ágnes növénynemesítés témában tartott előadást, nemesített fajtákat is bemutatott az érdeklődőknek. A gyergyói származású dr. Czimbalmos Róbert új talajművelési eljárásokat ismertetett. A tönkölybúza, az önfenntartásunk záloga címmel tartott előadást Czimbalmas Tivadar, aki megjegyezte, saját történetét meséli el, s ezáltal mutatja be azt, hogy az olykor silánynak nevezett gyergyói földben is lehet jó minőségű búzát termeszteni. Mint elmondta, tíz éve azért kezdett tönkölybúza-termesztéssel foglalkozni, mert úgy érezte, annak, ahogyan az emberek most élnek, vége lesz. Megjegyezte, az elmúlt évek történései, például a globális felmelegedés és egyebek is őt igazolják. Hét hektáron termeszt, az előadáson be is mutatta a magas tápértékű tönkölybúzát, melynek minden részét hasznosítja. Mint elhangzott, követői is vannak már a térség más településein is. Bara István gyergyószentmiklósi biokertész szintén beszámolt a tönkölybúza-termesztés során szerzett tapasztalatairól és kiemelte, mennyire fontos, hogy milyen minőségű táplálékot fogyasztunk. A kutatóintézet munkatársai segítségüket ajánlották fel a gyergyói gazdáknak, a rendezvényen is feltehették kérdéseiket, de mindenkit arra kértek, bármikor forduljanak bizalommal az előadókhoz. A Caritas Vidékfejlesztés munkatársai egyébként azt remélik, kezdeményezésük befogadókra talál a gyergyói gazdáknál, s éppen ezért a kutatóintézettel további együttműködést terveznek, újabb előadásokat szerveznének, akár tanulmányi kirándulások, farmlátogatások által is segítenének az ismeretek bővítésében. Nagy Levente