Sziporkák (utcasarki bölcseletek)

Horváth Szekeres István

– Béla, hallod-e?! Nem bírok én így, nagybetegen ülni a seggemen… Én egyet kifutok a bogáti kápolnáig s vissza!

***
– Egy sört kérek, kezicsókolom!
– Rendeset vagy alkoholmenteset?
– Alkoholmenteseeet?! Há’ minek nézek én ki? Valami dzsenderesnek???

***
– Az este Steven Hawkingra ittam magam…

***
– Idenézz! Látod-e? Ilyen egy szakember keze! Ilyen dörzsi ujjakkal az asszonyt én már nem sokat birizgálom odale’!
– Na látod! Ezért találták fel a munkavédelmi kesztyűt!

***
– Édesanyám betegnyugdíja olyan kicsike, alig tudok belőle kijőni…

***
– Olyan zuhé volt, hallod-e… Féldecis cseppekbe’ hullott!
****
– Hallod-e? Elindulok a választásokon, háha nyerek, s ha egyebet nem es, de egy kisantantot esszehozok!

***
– Nem tudom, micsinájjak… Három hete meghalt az anyósom, s én minden éjjel vele álmodok!
– Az nem olyan nagy baj, hallod-e, csak össze ne vesszél vele!

***
– Úgy megrészegedtem, hogy Isten es azt kacagta…

***
– Olyan vagy, Anikó, mint Sue Ellen! Nem olyan szép, olyan részeges…

***
– Annyi a dolgom, hallod-e, még a főnökömnek se kívánom!

***
– Spre București?
– I beg your pardon?
– Ăsta-i spre București?
– In English, please…!
– Bukháreszt?
– Yes! Yes! Bjúkáreszt! Yes!
– Biucarest, biucarest, băga-mi-aș pijamaua mă-tii…


***
– Na, most addig iszunk, amíg a fogaink kiáznak!

***
– Olyan fáin kis temetés volt, annyit sírtunk…!

***
– Jaj, Dezső, Dezső! Meghaltál, s most hideg a lábod, min’ a kacsanya!

***
– Azt képzeld, hogy Andris leesett a csűr tetejiről!
– S mi lett vele?
– Meghalt…
– Még szerencse, hogy egyeb baja nem esett…

***
– Jó estét kívánok! Személyi igazolványokat kérném bemutatni! Hova mennek?
– Megnézni a Wimbledont…
– Olyan itten nincsen!

***
– Apja, én semmit nem aludtam, mer’ nannyó egész éjjel a taknyát reszelte!





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!