Vajon csak az számít építészetnek, ami csúcstechnológiával készül és jó fényképeket lehet készíteni róla? Egyáltalán össze lehet-e hasonlítani az egyszerű fahidat egy több millió eurós beruházással? Végül pedig épületet vagy közösséget nehezebb építeni? Számtalan kérdés felvetődik, a különleges pedig az, hogy mindegyikre a Gyer­gyócsomafalván található Kőzúgó-vízesés hídja ad választ. A fahidat alkotó fiatalok döntőbe jutottak építményükkel Budapesten, a Média Építészeti Díja idei kiírásán, sőt két elismerést is a magukénak tudhatnak. A fahíd felvette a versenyt a modern építményekkel, és készítőinek, a zsűrinek, valamint a gálán jelen lévő közönségnek is leckét adott. [caption id="attachment_79945" align="aligncenter" width="1000"] Kaláka a vízesésnél. Értékteremtő megmozdulás[/caption] Hat évvel ezelőtt több cikket is olvashattak lapunkban arról a kalákáról, amely a gyergyócsomafalvi Kőzúgó-vízesésnél zajlott. A cso­mafalvi Szilágyi Norbert szerve­zésében tizenkét műegyetemi első- és másodéves hallgató érkezett a településre, akik eltökélték, hogy hidat építenek a vízesésnél. A kaláka résztvevői többnyire a budapesti Műszaki Egyetemre járó hallgatók közül kerültek ki, akik visszaemlékezve lapunknak kifejtették, Orbán Balázs leírása alapján választották a helyszínt, ugyanakkor a híd elkészítése szükségszerű volt, mondván, csak három egymásra borult fán vagy a hideg patakvízben lehetett megközelíteni a vízesést. A négynapos kaláka végeredményét az egymásra kidőlt fák képéből merítve alkották meg a fiatalok, az elkészített híd révén pedig könnyen megközelíthetővé vált a csomafalvi látványosság. Szilágyi Norbert azt mondta, a kaláka és az önkéntes munka fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet a megmozdulással, az pedig, hogy ezzel hagyhattak maguk után valamit a községben, mindnyájuk számára örömteli volt. Szakemberekként tértek vissza Az elmúlt hat évben igencsak megromlott a híd állapota, a fiatalok pedig úgy döntöttek, hogy visszatérnek és felújítják. Idén augusztusban, a régi csapatból többen már diplomás építészekként tértek vissza Csomafalvára, azonban új arcokat is köszönthettek a kalákás csapatban, akiket ugyanaz a cél vezérelt: osztozni a munka örömében, ezzel pedig adni valamit a településnek. A helyi erdészet támogatásának köszönhetően két szál, 22 méter hosszúságú fehérfenyőt használtak fel, az új híd padozatának deszkáit kézből kézbe adogatták, a munkálatokat követően pedig szebb volt az erdei híd, mint új korában. Akkor talán még ők sem gondolták, hogy munkájukkal és közösségépítő szándékukkal később építészeti gáláról vihetnek haza rangos elismeréseket. Nem az eurómilliók teszik értékessé Úgy alakult, hogy a csomafalvi Kőzúgó-vízesés hídját beválasztották a Média Építészeti Díja idei kiírásának döntőjébe. A rendezvényt Magyarország vezető online szakmai napilapja, az Építészfórum szervezte, a résztvevőknek pedig a budapesti Művészetek Palotájában, 400 ember előtt kellett bemutatniuk anyagukat. Az épületek kategóriájában egyébként 76 épület közül választották az öt legjobb közé a csomafalvi hidat, emellett hat építészeti terv is versengett a fináléban. A Kőzúgó-vízesés hídjának kikötővel, családi házzal, piaccal, és egy reprezentatív fogadóépülettel kellett felvennie a versenyt, ami cseppet sem bizonyult egyszerű műveletnek. – Nagy vitát váltott ki, hogy egyáltalán mit is keresünk egy ilyen rendezvényen – mondta lapunknak Szilágyi Norbert, hozzáfűzve: feltevődött a kérdés, hogy össze lehet-e hasonlítani egy többmilliós beruházást a fahíddal. A zsűri az elején nem igazán tudta hová tenni az alkotást, Szilágyi Norbert elmondása szerint azonban rájöttek, hogy ez a munka közösségépítés volt két szál fából. Különdíjat is létrehoztak a híd alkotóinak, emellett a közönségdíjat is kiérdemelték a fiatalok. Megjegyezték, számukra az jelentette a legfőbb díjat, hogy alkotásuk professzionális munkák közé jutott, éppen ezért hatalmas elismerés számukra a döntés, miszerint ott lehettek a fináléban. Büszkeség Csomafalvának A fiatalok célja többek között az volt, hogy maradandót alkossanak a községben, erőfeszítésük pedig sikeresnek bizonyult. A településvezető is elismerően beszélt a Kőzúgó HÍD.ON elnevezésű projektről. Márton László Szilárd polgármester Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, életrevalóságról és a szülőföld szeretetéről tettek tanúbizonyságot a fiatalok.   „A távolban tanulva elhozták társaikat Csomafalvára, az élő hagyományhoz fordultak, kaláka során maradandót alkottak községünk egyik legismertebb látványosságánál, majd alkotásukkal rangos építészeti díjat nyertek. Hidat építettek a Kőzúgónál. Hidat, amelyre nagy szükség van napjainkban ember és ember között is. Közösségépítés, hagyománymegélés, községünk hírnevének öregbítése – mind jelen van ebben az egyszerűnek tűnő, de épp ettől kiváló alkotásban. Őszinte elismerésem és köszönetem településvezetőként” – írta. Kertész László