Problémákról és lehetőségekről is szó esett a Gyergyói-medencei Regionális Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének pénteki, gyergyószentmiklósi gazdafórumán, ahol az állattartók kérdéseire szakemberek válaszoltak. A helyzet jelenleg nem a legjobb, de komoly hozzáállással jó eredményeket lehet elérni. [caption id="attachment_18621" align="aligncenter" width="620"] Gazdafórum. Nincs passzivitás, de nem igazán tudnak mit kezdeni a fejük felett gyülekező fellegekkel Fotó: Kertész László[/caption] Tavaly hozták létre a Gyergyói-medencei Regionális Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét, amelynek célja, hogy útmutatást nyújtson és információkat juttasson el a gyergyószéki állattartó gazdákhoz. A legutóbbi, pénteken szervezett gyergyószentmiklósi fórumon a gazdák tájékoztatására ezúttal is szakembereket hívtak: a szebeni Karpaten Meat húsmarha-farm képviselői mellett Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársa és Raul Bularca, a Brassó megyei szimentáli típusú pirostarkákat tenyésztők egyesületének elnöke várta a kérdéseket. Problémák tömkelege – Több nehézséggel is szembe kell nézniük a székelyföldi gazdáknak. Elsősorban a tej alacsony árával, amelyet már kimondani is nevetséges – mutatott rá dr. Baróti Lajos, a Gyergyói-medencei Regionális Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke. Hozzátette: az alacsony tejfelvásárlási árak nyomán esett a szarvasmarhák ára is, a gazdák lassan már kénytelenek lesznek szinte elkótyavetyélni jószágaikat. A gazdákat sújtó piaci sokk és a gazdasági, pénzügyi nehézségek a tenyésztést, a minőségi szarvasmarha-állomány előállítását is negatívan érintik. Baróti úgy véli, a tejtermelés rossz helyzete miatt a gazdákat már nem igazán érdekli a tenyésztési munka. Ezt a folyamatot viszont mindenképpen meg kell állítani, hangsúlyozta a regionális egyesület elnöke. – Igyekszünk minél hatékonyabban informálni a gazdákat, és tartani bennük a lelket, ellenkező esetben még inkább tanácstalanokká válnak – fogalmazott. Minden a gazdák hozzáállásától függ Több gazda kérdése is a szarvasmarhák törzskönyvezésére, valamint az ebből fakadó lehetőségekre irányult. Raul Bularca, a pirostarkák törzskönyvezésére jogosult szakegyesület vezetője leszögezte: térségünkben ők felelnek a jószágok termelés-ellenőrzéséért, mindez pedig a támogatási rendszerrel is kapcsolatban áll. Hangsúlyozta, a kistermelők csak akkor élhetik túl a mostani nehéz időszakot, ha egyesületekhez, szövetkezethez csatlakoznak. A támogatásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte: törzskönyvezett fejőstehenek után a gazdák jelenleg 250 eurós egyedenkénti támogatásra számíthatnak, ez azonban 2020-ra akár újabb 100 euróval is emelkedhet. A szakember persze a kevésbé sikeres ügyekre is kitért: – Volt egy időszak, amikor azt mondtuk, jönnek a kínaiak és fellendül az ágazat, azonban komolytalannak bizonyultak – közölte Bularca, utalva arra a két éve kötött megállapodásra, amely értelmében kínai üzletemberek – főként Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyei farmokról – az elkövetkező időszakban nagyjából ezer eurós átlagáron több ezer törzskönyvezett pirostarka vemhes üszőt vásároltak volna fel. [box type="shadow" ]Hivatalosan is BSE-mentes a romániai szarvasmarha-állomány Másfél év után újra ker­gemarhakór-mentesnek minősítette a romániai szarvasmarha-állományt az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), ezzel 2015. december 8-tól Románia – és így a hazai farmok, állattenyésztő telepek – hivatalosan is lekerült a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) terén kockázatos országos listájáról, jelentette be múlt pénteken közleményben az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA). A kommüniké leszögezi: az ország új, BSE-kockázatmentes státusza az ázsiai és közel-keleti országokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatoknak is új lendületet adhat: a Kínába, Törökországba, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába, Libanonba, valamint az Egyesült Arab Emírségekbe szánt élőállat-, illetve marhahúsexport főként a szivacsos agyvelőgyuladás 2014 nyári, romániai megjelenése miatt állt le.[/box] Kertész László