Időkapszulát készítettek, elismeréseket osztottak
Időkapszulába zárták emlékeiket és gondolataikat, elismerték azon tagjaik munkásságát, akik kezdetektől sokat munkálkodtak a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület (DPPHE) hírnevének öregbítésén. Illetve megköszönték támogatóik segítségét a pénteki gálaműsoron, de őket is elismerésben, díjban részesítette a közösség, hiszen az elmúlt 15 év alatt nem volt Gyergyóalfaluban olyan esemény, amit ne színesítettek volna táncos-dalos programjaikkal. A vidám megemlékező műsor közepette két kiadványt is bemutattak, amelyek összegzik az elmúlt 15 év tevékenységét.
[caption id="attachment_14326" align="aligncenter" width="620"] Ünneplő egyesület. Díjat vehettek át az alapítók[/caption]
Családias hangulatú, dalos-táncos gálaműsorral ünnepelt a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület apraja-nagyja a hét végén a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Hogy mennyire fontos volt a jubileumi műsor a faluközösségnek, az abból is lemérhető volt, hogy az előadás kezdetekor még mindig hordták be a pótszékeket, hogy minden érdeklődőnek ülőhelyet biztosíthassanak.
Ünnepelt a közösség
Az alkalomhoz illő műsoron mindenki színpadra lépett, a fiatal táncosoktól a rangidős, nyolcvanas éveiket közelítő citerásokig, de színpadon ropták a marosszékit azok a fiatal felnőttek is, akik az egyesület indulásakor gyerekként ízlelgették a népi kultúrát.
– A hagyományt nem elég csodálni, ki kell alakítanunk az igényt iránta, az ünnepekre, népi mesterségek ismeretére, a népdal- és néptánctanításra – mondta megnyitóbeszédében Hunyadi Irén tanítónő, a DPPHE elnöke. Mint mondta, nekünk kell tennünk azért, hogy a hagyományos magatartásformák, a szimbólumaink felerősítése, megtartása, a tradíció átadása közösségeink sajátja legyen, főleg egy olyan világban, amelyben minden arra ösztökél, hogy „dobd el a régit, újulj meg, fogyassz sokat, pazarolj”. A gálaműsor keretében az egyesületi elnök ismertette a Visszatekintő című kiadványt, amely 15 év tevékenységének összegzését tartalmazza, színes fotókkal és újságcikkekkel tarkítva, illetve Az alfalvi torony, jaj de messzire látszik című dalgyűjteményt, amely mindazon dalok szövegeit tartalmazza, amelyeket az egyesületi tagok ismernek, gyűjtöttek és fellépéseik során énekelnek. Hunyadi Irén beszélt az időkapszuláról is, amelyet a Domokos Pál Péter Emlékszobában helyeznek el – ez az egyesületi tagok gondolatait, emlékeit tartalmazza azzal szándékkal, hogy majdani megtalálói leghamarabb 2065. október 16-án nyithatják ki. Az időkapszula őrzésével az egyesület még gyerekkorú táncosait és dalosait bízták meg, az ő feladatuk lesz majd ötven év múlva felbontani és megemlékezni mindazon személyekről, akik megálmodták az egyesületet és sokat tettek azért, hogy gazdag tevékenységével színesítse a faluközösség életét.
Díjak, elismerések
A Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Gyergyóalfalvi Közbirtokosság és a helyi önkormányzat által támogatott gálaműsor végén Domokos Pál Péter Egyesületért-díjban részesítették Gálné Kovács Irma nyugdíjas pedagógust, néprajzkutatót, az egyesület megálmodóját, az alapító tagokat, illetve a 35 éves citerazenekar valamennyi tagját, de nem feledkeztek meg azokról a támogatókról sem, akik az elmúlt 15 évben minden törekvésükben segítették.
A helyi önkormányzat és a faluközösség nevében Díszoklevelet nyújtott át Gáll Szabolcs polgármester is elsősorban az egyesületnek, de valamennyi olyan tagjának, akik a kezdetektől tevékenyen kiveszik részüket az egyesületi munkából. Így díszoklevelet kapott többek közt Hunyadi Irén egyesületi elnök, Gállné Kovács Irma tiszteletbeli elnök, Iszlai Katalin, Máyer Judit egyesületi tagok, valamit Nagy Imre, a 35 éves citerazenekar vezetője.
Díjat adott át Gyergyóalfalu másik nevezetes civilszervezete, a Sövér Elek Alapítvány is, Gáll Mihály elnök köszönte meg azokat a fellépéseket, amellyel a DPPHE közössége fellépéseivel színesítette valamely rendezvényüket.
A díjazás legmeghatóbb pillanata viszont az volt, amikor Gál Levente tanár szót kért, megköszönve táncos-dalos társai nevében mindazt, amit még gyerekként tanulhatott az egyesületben az ott dolgozó pedagógusoktól, illetve az idős citerás bácsiktól.
Jánossy Alíz