Sajtótájékoztatón foglalta össze Árus Zsolt az emberjogi bírósághoz a Székely Figyelő Alapítvány közvetítésével eddig benyújtott csoportos panaszok helyzetét. Az első ilyen panaszt gyergyóremetei polgárok nyújtották be, a helyi lap megszűnése miatt. Az önkormányzat kiadványa kizárólag magyar nyelvű volt, ezért a település polgármesterét megbüntette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), a lap kiadását pedig megszüntették.

Strasbourgban úgy ítélték meg, nem történt jogsértés ebben az ügyben.

A második panasz, amellyel az európai bíróság foglalkozott, az elsőnek szinte pontos mása, gyergyócsomafalvi polgárok nyújtották be. Korábban ugyanúgy jártak, mint a remeteiek: a diszkriminációellenes tanács jogsértő, de jogerőre emelkedett határozatai miatt az ő polgármesterük is abba a helyzetbe került, hogy ha továbbra is kiadja a Csomafalvi Hírlapot, akkor további büntetéseket kell fizessen. Ebben az ügyben más indokot talált az emberjogi bíróság a kereset elutasítására:

nem merítették ki a panaszosok a hazai jogi lehetőségeket.

– Öröm az ürömben, hogy ezúttal nem azt állapította meg a bíróság, hogy nyoma sincs jogsértésnek, illetve az, hogy elvileg létezik mód arra, hogy a panaszosok hazai bíróságon maguk is megtámadják a diszkriminációellenes tanács határozatát. Ez már meg is történt, a panaszosok közül ketten a hazai bírósághoz fordultak, kérve az CNCD-határozat érvénytelenítését, azért, hogy elutasítás esetén legyen lehetőségük újabb panaszt tenni Strasbourgban, s kénytelen legyen a bíróság érdemben megvizsgálni azt – részletezte Árus.

A harmadik csoportos panaszt a gyergyószentmiklósi polgárok nyújtották be, tavaly novemberben, a tárgya pedig az a jogerős bírósági ítélet, amely miatt el kellett távolítani a városháza elől a város, illetve a művelődési ház elől Székelyföld zászlóját. Ezt iktatták, és válasz is érkezett, pontosításokat kér a bíróság. Árus szerint látszik, hogy keresik a kákán a csomót, hiszen többek közt a panaszt tevő mintegy ötvenöt személy személyi igazolványáról kérnek másolatokat.

– Ez egyrészt adatvédelmi kérdést vet fel, másrészt pedig azért értelmetlen, mert a kérelmet a nevükben ügyvéd nyújtotta be, aki egyúttal azt is igazolta, hogy a kérelemben szereplők adatai valósak, tehát azok további igazolása értelmetlen – vélekedik a jogvédő aktivista. Ennek ellenére a kérést teljesítik, hiszen adott az esély, hogy ezt a harmadik panaszt az európai bíróság érdemben ki fogja vizsgálni, és igazságot tesz. 

– Nem tehetünk mást, mint hogy továbbra is élünk a bírósághoz való fordulás lehetőségével, és másokat is erre biztatunk,

mert ha adott ügyben nem teszünk panaszt, akkor abban garantáltan nem fog kedvező döntés születni – mutatott rá Árus Zsolt.