Érdekes viszonyok jellemzik Vasláb község mindennapjait. A román többségű faluban működik a polgármesteri hivatal, amely Marosfő és Heveder közigazgatását is ellátja. A községben 60 százalékos többségben vannak a románok, a magyar alpolgármester szerint jó az együttműködés. A magyar tanácsosok mind marosfőiek, ezért ők munkájukban arra koncentrálnak, hogy saját településüket se hanyagolják el, ugyanakkor a hevederiek érdekeit is megjelenítsék. [caption id="attachment_34564" align="aligncenter" width="1000"] Az elmúlt évek leglátványosabb megvalósítása a vaslábi kultúrotthon. Fejlődés Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Vaslábra látogattunk, ahol Fórika Istvánnal, a község alpolgármesterével beszélgettünk a három településből álló község hétköznapjairól, a fejlesztési munkálatokról és a feltörekvő, tenni akaró fiatalokról. Ifjak az önkormányzati testületben Vasláb község tanácsában az idei választások több pozitív változást is eredményeztek, ebből az egyik legfontosabb, hogy az eddigi három helyett most már négy magyar képviselő (három RMDSZ-es és egy MPP-s) ül a Szociáldemokrata Párt (PSD) többségű testületben. Fórika István negyedszer töltheti be az alpolgármesteri tisztséget, az RMDSZ másik két tanácsosa pedig első mandátumát tölti, mindketten húszas éveikben járó képviselők, Sali Márta és Albert László. A Magyar Polgári Pártot György Elemér képviseli. – Meglepő, örvendetes, ugyanakkor figyelmeztető jelentőségű volt a választási eredmény, azt mutatja, hogy vérfrissítésre van szükség a helyi tanácsban. Ennek adták egyértelmű jelét a lakosok a választást megelőző mozgóurnás szavazáson, hiszen a két fiatal jelöltet támogatták az idősek ellenében. A fiatalítás a PSD berkeiben is végbement. Természetesen, az ifjú tanácsosoknak még nincs elég tapasztalatuk ebben a munkában, de együtt dolgozunk, és mi, idősebbek segítjük őket abban, hogy tisztábban lássák a közigazgatási rendszer működését – nyilatkozta lapunknak Fórika István. A tanácsosok között viszonylag gördülékeny az együttműködés, vallja az alpolgármester. Ugyan a községben 60–40 százalékarányban a románok vannak többségben, azonban a magyar többségű Marosfőn és Hevederben ugyanolyan mértékben dolgoznak a fejlesztéseken, mint a román többségű Vaslábon. Útépítés, csatornázás, közösségi terek Az elmúlt évek leglátványosabb megvalósítása a vaslábi kultúrotthon felújítása, valamint az előtte található parkos övezet kiépítése volt. A kultúrház felújítását állami támogatásból, a központi parkét a gyergyói régió LEADER-programjából finanszírozták. A létesítményeket idén tavasztól használhatják a helyiek. Vaslábon és Marosfőn egy időben zajlanak az aszfaltozással egybekötött útfelújítási munkálatok: Vaslábon a Heveder utcában, Marosfőn pedig a Fazakas utcában. A vaslábi útszakasz több mint 2 kilométer hosszan készült el, az aszfaltréteget már lefektették, csak az aprókövezés van hátra. Az átereszek is megépültek, illetve kiásták az árkokat. A munkálatok összértéke 1 millió 400 ezer lej. A marosfői Fazakas utca 1,4 kilométeres szakaszán is dolgoznak, itt elkészült a Maroson átvezető híd, az aszfaltozással dolgoznak jelenleg. Ennek az utcának a felújítása 815 ezer lejbe kerül. Az idei, nyár eleji árvízkárokra az állami költségvetés tartalékalapjából 160 ezer lejt hagytak jóvá a község számára, ebből az összegből négy utcát tesznek újra járhatóvá. Továbbá Marosfőn és Vaslábon is 3-3 mellékutca felújítása szerepel a tervek között, ez több mint nyolc kilométernyi kövezett utat jelent, amelyek elsősorban a gyorsan megtelő sáncok miatt rongálódtak meg, mivel nagy esőzésekkor a víz az úton folyt át. A községben tavaly láttak hozzá a csatornarendszer lefektetéséhez. A 9 kilométeres hálózatot két szakaszban építik meg. Az alpolgármestertől megtudtuk, hogy a domborzati viszonyok miatt a főút mentén sok gondot okoz a rendszer építése, mivel ezeken a szakaszokon a szennyvíz nem tud szabadesésben eljutni a Vasláb határában található szennyvíztisztító állomásig, ezért itt átemelő pumpákra van szükség, amelyek működtetése költséges. A rendszer ráadásul a helyi tanács tulajdonában van. Ha nem jelentkezik működtető, akkor saját erőből kell fenntartani azt, ehhez pedig saját, többségi tulajdonú céget is létre kell hozniuk – számolt be lapunknak Fórika István. A magyar közösség keresi a boldogulást – Nagyon sok magyar fiatal döntött úgy az utóbbi időben, hogy külföldön próbál szerencsét. Jelenleg nem is tudok olyan személyről, aki komolyan tervezi a hazatérést. Azt hiszem, nincs olyan család a községben, amelynek legalább egy tagja ne idegenben keresné a megélhetését. Vannak még itthon ügyes, kezdeményező fiatalok, akik belevágtak a mezőgazdaságba, saját, hagyományos termékek előállításába vagy a turizmusba, de sajnos sok nehézséggel kell szembenézniük – mondta az alpolgármester. Vasláb község idegenforgalmi szempontból a Súgó-barlangból profitál a legjobban. A helyi magyar turisztikai szervezet egész napos programot állít össze a főleg Magyarországról érkező turisták számára, amelyben a legnépszerűbb a Vasláb központjából induló, a barlanghoz vezető lovas szekeres kirándulás. Az odavezető 5 kilométeres út elég jó minőségű: 3 kilométert már aszfaltoztak, a fennmaradó szakaszt pedig folyamatosan karbantartják. Márk Boglárka