A csíkszeredai, a gyergyó­szent­miklósi és a székely­ud­varhelyi múzeumok egyaránt megszervezték a Múzeumok Éjszakáját az év legrövidebb (a Szent Iván) éjszakáját követő szombaton. Csíkszeredában a régészeti munkába pillanthattak be az érdeklődők, Székelyudvarhelyen a múzeum új székhelyét, a Ha­bers­tumpf-villát járhatták be a pincétől a padlásig, míg Gyer­gyószentmiklóson esztena­fesz­ti­vál és tűzugrás színesítette a programot. [gallery link="file" ids="31313,31314,31315"] Kicsik és nagyok, családok, baráti társaságok, de az egyedülállók egyaránt jól érezhették magukat a Csíki Székely Múzeum szombati egész napos rendezvényén. A Múzeumok Éjszakájának természetesen meghatározó eseménye volt az ingyenes tárlatvezetés a Csontváry-kiállításon, amelyre már délben beteltek a helyek. Délután 4 órakor a Mikó-vár előtti parkolóból autóbusz indult a csíkszentmiklósi plébániatemplomhoz, ahol Botár István mutatta be kutatásainak és régészeti feltárásának eredményét, de erről már olvasóink részletesebben olvashattak lapunkban, így ennek eredményeit újra nem részletezzük. A templomkerti élményektől felpezsdült csapat ezt követően visszatért Csíkszeredába a Csíki Játékszín mögötti parkolóba, ahol Darvas Lóránt egy 14. századi udvarház alapjait mutatta meg. A feltárást 2006-ban a parkoló építésével egy időben kezdte el a régész, az ásatás során 14-15-16. századi kerámiák kerültek elő. Az pedig, hogy a városnak ez a része egészen az 1850-es egyesülésig Martonfalva volt, még az idősebb generációt is meglepte. – Csíkszereda a mai Kossuth és Petőfi utca kereszteződéséig tartott, ez a rész tehát a Zsögödhöz tartozó Martonfalva volt. Írásos emlékünk is van arról, hogy ennek határa a Mikó-várig tartott – részletezte Darvas Lóránt. A feltárás eredményének az ismertetése után a szakember és az érdeklődők között élénk beszélgetés alakult ki arról, hogy sajnos Csíkszeredában ez az első és egyetlen régészeti feltárás, így a város történetében nagyon sok a homályos pont. A szakemberek kezében van egy 1750-es évekből származó Szereda-térkép, ennek alapján például azt tudják, hogy a mai fehérház és a zöldségpiac környékén volt valamikor egy kápolna, amit érdemes lenne feltárni, de eddig erre nem volt lehetőségük. – A Mikó-vár és a Vár tér felújításakor is találtunk 16. századi házra utaló alapokat, valószínűleg érdemes lenne a városnak több pontján ásatásokat végezni – tartják a szakemberek. A késő délutáni, majd az esti órákban újra a Mikó-vár udvarában szervezett programok közül válogathattak a tartalmas szórakozási lehetőségek iránt érdeklődők. A szervezők a képzőművészeti, helytörténeti és néprajzi tematikájú kiállítások mellett színházi előadással, slam partyval, majd koncertekkel várták a kikapcsolódni vágyókat, a változatos programkínálat egészen éjjel 1 óráig tartott. (Pál Bíborka) Esztenafesztivál és néprajzi kiállítás Az immár hagyományosnak nevezhető Esztena­fesztivállal kezdődött a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat, amelyen egyéb szórakoztató programok mellett megnézhették a 2007-ben lebontott, de most két hónapra ismét elérhetővé tett néprajzi kiállítást. Töretlen népszerűségnek örvend Gyergyószentmiklóson a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretében harmadik alkalommal szervezett Esztenafesztivál. Jó hangulat, bográcsokban rotyogó birkapörkölt, kaszáspuliszka, és többféle sajtot kínáló gazdák várták mindazokat, akik szombaton délelőtt látogattak a múzeumba. A rögtönzött karámokban birkák, kecskék és egy szamár várta a figyelmet főleg a gyerekektől, és valóban birkatürelemmel tűrték a simogatást, na meg a rekkenő hőséget. A pásztorélet hétköznapjaiba pillanthattak be azok is, akik soha nem jártak esztenán, azaz pásztortanyán, és meg is kóstolhatták azokat a finomságokat, amelyek a bográcsokban rotyogtak. Az ünnepélyes megnyitón Csergő Tibor múzeumigazgató ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a fontosabb programokat, elmondva, hogy az Esztenafesztivál célja közel hozni a városlakókhoz a még meglévő hajdani foglalkozásokat, megmutatni a pásztorkodás szépségeit. Az igazgató kiemelte az újra felállított néprajzi kiállítást is, amit dr. Jakab Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke méltatott. Elmondta, hogy a kiállított tárgyaknak üzenetértéke van régmúlt korokból a mában élő emberek számára, hiszen ezek az egykori használati tárgyak sok mindent elárulnak mind az eszközök készítőiről, mind azok használóiról. – Nincsenek csúf vagy szép tárgyak, egyszerűen csak tárgyak vannak, és mögötte közösségek, emberek, életformák és világok – hangsúlyozta a néprajzkutató. Kifejtette, egy kiállítás akkor lesz életszerű, ha a tárgyakat nem vitrinben, tárlókban, dobozokban zárva tartják, hanem a hozzájuk tartozó kultúrával együtt mutatják be. A néprajzkutató szerint erre tettek kísérletet a gyergyószentmiklósi múzeum dolgozói. A gyergyószentmiklósi Múzeumok Éjszakája programsorozat még számos meglepetéssel várta az érdeklődőket, amelyek közül az egyik legérdekesebb az esti tűzugrás volt. (Jánossy Alíz) Pincétől a padlásig: a múzeum mindenkié Birtokukba vették az udvarhelyiek a múzeumot a Múzeumok Éjszakáján. Mint lapunkban is megírtuk, a Haáz Rezső Múzeum a múlt hónapban költözött új székhelyre, a gyönyörűen felújított Haberstumpf-villába. Korábban olyan vélemények is elhangzottak, hogy hátrányosan érinti majd a kulturális intézményt az, hogy már nem a városközpontban működik, hanem tömbházak között, távol az eddigi megszokott helytől. A szombati rendezvény egyértelműen rácáfolt erre: órákon keresztül csak jöttek és jöttek az emberek, hogy megtekintsék: mi zajlik az udvaron és a falak mögött. Nagyon jól ráérezve a kíváncsiságra, a vezetőség teljesen megnyitotta az épületet, amelyet az érdeklődők a pincétől a padlásig bejárhattak, kisétálhattak a szép faragott díszítésű erkélyre, jeges mentateát kortyolgathattak a Szentábrahámi Gyógynövényeskert jóvoltából, és közben – természetesen – a kiállításokat is meg lehetett tekinteni. Pénteken nyílott meg ugyanis Dávid Botond székelyudvarhelyi fotós Erdély egy gyönyörű nő című tárlata, és még a múzeum megnyitásakor az Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményes képzőművészeti kiállítása. Ezt egyébként Kovács Árpád művészettörténész szakmai tárlatvezetésével is végig lehetett böngészni. Délután öt órakor gyerekeknek szervezett eseményekkel kez­dődött a program, volt Mesehetes-koncert, táncház a Kaszaj zenekarral, bábozás, illetve a múzeum udvarán számos szabadtéri társasjáték. Meg is hálálták ezt a kicsik és a családos szülők, mert este 9 óra körül is még rengetegen sétáltak, üldögéltek a múzeum udvarán, miközben a gyerekek játszhattak. Az épületben, egy még üres teremben folyamatosan népmese-feldolgozásokat vetítettek, ennek is nagy sikere volt: hiszen a kinti meleg után jólesett itt hűsölni. Párhuzamosan több program is futott, A székely eredetkérdés: vélemények, mítoszok, cáfolatok címmel dr. Kordé Zoltán tartott előadást a Székelyföld története monográfia kapcsán, de akit inkább a XIX. századi, erdélyi főúri lakáskultúra érdekelt, az dr. Kálmán Attila történész vetített képes előadására ülhetett be. Este a szabadtéren felállított színpadon a Stereogam játszott, a székelyudvarhelyi együttes koncertje alatt már a múzeum és a kerítés díszkivilágítását is meg lehetett csodálni. Az estet tűzzsonglőrök zárták, miközben a város másik végén, a Múzeumok Éjszakája másik udvarhelyi helyszínén, a Jézus-kápolnánál autósmoziban, a Meseautó című magyar vígjátékot nézhették meg az érdeklődők. Itt is volt délutáni program: Magyari Hunor (L)égi felvételek című fotókiállítását nyitották meg, az erdélyi településekről készült látványos, nagyméretű légi felvételeket a kápolnát övező fal belső felén állították ki. A megnyitó alkalmával a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai koncerteztek. Összességében nagyon sikeres volt a Múzeumok Éjszakája Székelyudvarhelyen. A szép helyszínek adottak, jó volt a program is, és talán idén sikerült a legtöbb embert megszólítani ezzel a rendezvénnyel. (Asztalos Ágnes) [box type="shadow" ]Tízezer látogató. Péntek délelőtt köszöntötték a Csontváry-kiállítás tízezredik látogatóját. A csíkszeredai múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt személyesen adta át ajándékát a XI. osztályos, kézdivásárhelyi Tóth Kincsőnek, a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjának.[/box] HN-összefoglaló