„Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, de nem eléggé magyar a többséget alkotó Gyergyói-medencei magyar kisebbségben” – áll a néhai Rafi Lajos költő harmadik kötetének előszavában. Halottként él az Isten címmel mutatták be Gyergyószárhegyen a 2013-ban, tragikus körülmények között elhunyt cigány költő műveiből kiadott legújabb válogatást, amely az ismertebb alkotásai mellett, eddig még ki nem adott verseket is tartalmaz. A bemutatón elhangzott: a szárhegyiek büszkesége kell legyen a kötet. [caption id="attachment_45610" align="aligncenter" width="1000"] Idősebb Rafi Lajos meghatódva mondott köszönetet. Hála Fotó: Kertész László[/caption] A Láthatatlan Oskola elnevezésű rendezvénysorozat részeként mutatták be Rafi Lajos harmadik kötetét – nagy érdeklődés övezte a gyergyószárhegyi kultúrotthon Cika-termében tartott rendezvényt. A kötet a kolozsvári Polis Kiadó gondozásában jelent meg, és a szárhegyi cigány költő már ismert művei mellett, eddig ki nem adott alkotásokat, többek között négy cigány nyelven írt verset is tartalmaz. Az alkotásokat – az előszó ismertetésével – a kötet szerkesztője, Rafi Lajos gyermekkori barátja, Ferenczi Attila költő mutatta be. Mondandójában többször is kitért Rafi lelki világára, mondván, nem tudta kibékíteni a cigány és a magyar identitást, és az ebből fakadó bűntudattól szenvedett. Ferenczi Attila rámutatott, egykori barátja verseit a cigányság motívumai és a magyar irodalomból merített toposzok egyaránt jellemzik, a válogatással kapcsolatban pedig megjegyezte: az új kötetben található versek java részét Rafi 2000 és 2013 között írta. „A költő rab a saját etnikumának fogságában, de a másik etnikummal sem tud azonosulni” – olvasta Ferenczi Attila, többször is idézve a néhai költőtől. Mint mondta, Rafi Lajos 2010 őszén heteket töltött a gyergyótölgyesi idegszanatórium falai között, az akkori lelkiállapotát pedig szintén rímekbe szedte: „Mennék, de nem tudom hová, utazótáskám itt marad. / Mennék, de nem tudom hová, fogva tart percnyi pillanat” – idézte. Ferenczi Attila mindezek mellett megjegyezte, Rafi verseiben több alkalommal is megjelenik a négy fal, a keresztre feszítés, a koporsó és a halál motívuma. A kötet megjelenésében oroszlánrészt vállalt a kolozsvári Polis Kiadó gyergyószárhegyi származású munkatársa, Kozma Csaba, aki mindenkinek köszönetet mondott a befektetett munkáért, a helyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, Czimbalmos Attila pedig azt mondta, mindenki büszkesége kell legyen a kötet, hisz „egy teljesen szárhegyi termésről beszélünk”. Danguly Ervin polgármester visszaemlékezésében Rafi első kötetének budapesti bemutatóját idézte fel, mondván, elkísérte a költőt a magyar fővárosba, az utazás ideje alatt pedig ő is betekintést nyerhetett a világába. A településvezető említést tett Bartis Attila, Kemény István és András László munkájáról, akik Rafi korábbi kötetének megjelenésénél segítettek sokat, kitérve Zsigmond Attila és Bajna György munkájára, akik filmet készítettek a szárhegyi költőről. – A halála nagy veszteség, sorsmeghatározó tényező számunkra – tette hozzá. A kötet illusztrációit Siklódy Ferenc és Ferencz Zoltán szárhegyi képzőművészek készítették, akik elmondásuk szerint igyekeztek „visszaadni azt, aki Rafi Laji volt”. A kötet borítóján látható kalappal kapcsolatban Siklódy Ferenc a következőt osztotta meg a hallgatósággal: – Többször mondta, hogy kéri, én pedig azt válaszoltam, hogy egyszer kölcsönadom. Most adtam kölcsön – fogalmazott, majd hozzátette: rendkívül örömteli a kötet megjelenése, de fontos lenne, hogy aki megérdemli, még éltében megkapja az elismerést. A bemutatón meghatódva mondott köszönetet a költő édesapja, idősebb Rafi Lajos, a szeretet fontosságát hangsúlyozva. – Imádkozzanak a gyermekeikért, a gyermekek pedig imádkozzanak a szülőkért – mondta könnyeivel küszködve. A könyvbemutatón grafika-kiállítást is megtekinthettek a jelenlévők, amellyel kapcsolatban Ferencz Zoltán elmondta, 1974 és napjaink között készített alkotásokról van szó, amelyek az ország legjobb grafikusainak munkáját dicsérik. Kertész László