A szabadságharcok a nemzeti emlékezet alappillérei
Kétnapos nemzetközi történészkonferenciával emlékeztek Gyergyószentmiklóson a magyar tudomány napjára. A Gyergyói Népfőiskola és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett előadássorozaton neves történészek beszéltek az Erdély, Székelyföld és Gyergyó vidékén zajló szabadságharcokról a történelem folyamán. Az előadások egy része az online térben is követhető volt.
A történelem a közösségünk számára iránymutatást jelent, amelyre a múltunk feldolgozásához, egy egészséges nemzeti öntudat kialakításához nélkülözhetetlen szükségünk van. Úgy vélem, számunkra nem célja van a történelemnek, hanem értelme: az a nép, az a nemzet, amelynek része vagyunk, az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket, fennmaradjon és öröklődjön. Ebben Önöknek és a mai konferenciának is fontos szerepe van – mondta az esemény megnyitóján videoüzenetben dr. Lukács Bence Ákos vezető konzul.
A gyergyói konferenciák története az 1977-es esztendőig nyúlik vissza: az erről szóló kiadvány 2020-ban látott napvilágot dr. Garda Dezső történész, a konferencia szervezőjének szerkesztésében.
– Fontos, önismeretet szolgáló rendezvény ez a konferencia minden alkalommal, hiszen közéletünk szempontjából a történetírás, a benne megjelenített fontos események a nemzeti emlékezet alappilléreit jelentik – fogalmazott dr. Garda Dezső nyugalmazott előadótanár, történész.
Dr. Garda Dezső elmondta: azért választották a szabadságharcokat az idei konferencia témájának, mert a székely ember alaptermészetében a szabadság iránti vágy meghatározó jellemvonás.
– A székelyek az 1500-as években már küzdenek a szabadságukért, a 17. században a fejedelmek hadseregében ugyancsak szabadságukat védték, és 1703–1708 között részt vettek a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban. Ennek legnagyobb vesztese Gyergyószentmiklós volt, hiszen elvesztette mezővárosi jogát. A másik fontos epizódja a szabadságharcoknak az 1848–49-es események sora, amelyben rendkívül sok gyergyói székely vett részt, majdnem minden hadszíntéren megtalálhatjuk őket. Óriási emberáldozatot vállaltak, sajnos az utókor nem megfelelően emlékezik meg róluk – jegyezte meg a történész.
Mint mondta, 1918-ban a gyergyói székelység szerette volna megvédeni a határt, de az akkori városvezetés és a politikai elit nem engedte, így a román hadsereg minden ellenállás nélkül jött be a székely városba.
– Az 1956-os magyarországi forradalom Romániában több mint tízezer áldozatot követelt, nagyon sok ember szenvedett azért, mert szimpatizált vagy részt vett ebben a szabadságharcban – ismertette a történész a konferencia során érintett témákat, történelmi időszakokat.
A gyergyószentmiklósi városi könyvtárban tartott konferencia főbb előadói dr. Süli Attila hadtörténész, Dávid Gyula irodalomtörténész, Kozma Csaba, a Polis Kiadó szerkesztője, Benkő Levente történész és Komán János nyugalmazott tanár voltak.
A konferencia zárásaként dr. Garda Dezső ismertette az 1956-os szabadságharc romániai áldozatainak kárpótlását célzó törvénytervezetet, amelyet parlamenti képviselői mandátuma idején dolgozott ki.
– Több mint tízezer személyt ítéltek el a román kommunista bíróságok, ők az 1956-os forradalom és szabadságharc romániai áldozatai. A törvénytervezetemben ezeknek a személyeknek a rehabilitálását dolgoztam ki. A tervezetbe belefoglaltam, hogy a forradalommal szimpatizáló, magyarságukért kiálló elítéltek anyagi kártérítésben is részesülhetnek – mondta el a gyergyószentmiklósi történész, hozzátéve, hogy a 2008 októberében szavazásra bocsátott tervezet nem ment át a képviselőházon.
Boncina-Székely Szidónia