– Milyennek értékeli a Hargita megyei állategészségügyi helyzetet az elmúlt év tükrében?

– 2022 őszén kerültem az igazgatói székbe, és már akkor megfogalmaztam néhány célt, amelyeket mára részben sikerült elérni. Az egyik legfontosabb feladatunk az volt, hogy megváltoztassuk a hatóság megítélését. Az emberek korábban csak büntető szervként tekintettek ránk, ami természetes ellenállást szült. Ezért célként tűztük ki, hogy közelebb kerüljünk a gazdákhoz és közvetlenebb párbeszédet folytassunk velük. Az elmúlt évben számos fórumon és rendezvényen vettünk részt, például a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével vagy helyi szövetkezetekkel tartott találkozókon. Nemcsak az új jogszabályok ismertetésére szorítkoztunk, hanem gyakorlati tanácsokat is adtunk. Így a gazdák egyre inkább partnerként, nem pedig ellenőrként tekintenek ránk. Az elmúlt időszakban jelentősen javult a kommunikációnk, és egyre több kérdéssel fordulnak hozzánk. Régebben elégtelen volt az aktív kapcsolat a gazdákkal, most rendszeresen válaszolunk kérdésekre, akár telefonon, akár e-mailben, és az értekezleteken is bátorítjuk őket, hogy kérdezzenek. Még ha „együgyűnek” gondolják is bizonyos kérdéseiket, mi segítünk megérteni a problémát és közösen megoldást találunk. Mert az állattenyésztés a 21. században az európai uniós szabványok szerint egy nagy kihívás mindenkinek.

– Melyek voltak a 2024-es esztendő legnagyobb kihívásai?

– A legnagyobb kihívás mindig a fertőző betegségek kordában tartása. Az idén a sertéspestis után a kiskérődzők pestise is megjelent az országban, utóbbi viszont teljesen elkerülte a megyénket. Az afrikai sertéspestis tavasszal ütötte fel a fejét a Csíkszentmihály községhez tartozó Lóvészen. A vírus valószínűleg az erdőből, a vaddisznókon keresztül kerülhetett be egy ottani gazdaságba, ahol nem volt megfelelő a védelem, nem volt kerítés. A bejelentést követően gyorsan intézkedtünk, az érintett, tíz disznóból álló állományt megsemmisítettük – a gazda kártérítést kapott –, így sikerült megállítani a fertőzést. Hargita megyében azóta sem volt sertéspestis-probléma. A kiskérődzők pestise esetében a megye szerencsére mentes maradt a fertőzéstől. Ez jelentős részben az illegális állatkereskedelem elleni szigorú intézkedéseknek köszönhető, amelyekben a rendőrséggel szorosan együttműködtünk: rendszeres közúti ellenőrzéseket végeztünk, hogy kiszűrjük az engedély nélkül szállított állatokat. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen betegségek terjedéséért gyakran az emberek tehetők felelőssé – az emberi tényező szabályozásával sikerült minimalizálni a járványok kockázatát, így Hargita megye továbbra is biztonságos maradt ezen a területen. Mindeddig a madárinfluenza is elkerülte a megyét, ennek ellenére aktívan figyeltük a tófelületeket és az elhullott madarakat is vizsgálatuk. Szerencsére minden teszt negatív lett. Ezt részben a klíma is segítette, hiszen a vándormadarak kevésbé jönnek ide. Ezenkívül néhány hivatalosan kilőtt medvében találtunk trichinellát, ezeket a vadakat megsemmisítették.

– A fertőző betegségek elleni védekezés rendkívül fontos, de milyen eredményeket értek el az élelmiszeripar fejlesztése terén?

– Az elmúlt évben több olyan eredményt is, amelyre igazán büszkék lehetünk. Az élelmiszeripar terén például Gyergyó térségében több nagyberuházás valósult meg. Engedélyt kapott egy új tejporgyár, krumplifeldolgozó üzem és tároló, emellett Bor­zon­ton egy modern hús­mar­ha-vágóhíd is beindult, amely akár napi 120 állatot képes feldolgozni, s még úgynevezett halal vágást is tudnak végezni. Ez az egyik legkorszerűbb létesítmény az országban, amely nemcsak helyi, hanem regionális szinten is jelentős gazdasági erőt képvisel. Tudni kell, hogy Hargita megye szarvasmarha-állománya immár 100 ezer fölé emelkedett, így Suceava megye után országos szinten a második helyet foglalja el, tehát van alapanyag. A gazdák támogatása is kiemelt figyelmet kapott. Segítettünk a farmoknak, hogy minél nagyobb pontszámokat érjenek el a pályázatokon. Az idén több mint 80 farm – sertés-, csirke-, de a zöme juh- és marhafarm – kapott működési engedélyt, ami hatalmas előrelépés. Ezek mellett tizenegy tápszergyártó cég is zöld utat kapott. Ezek a gazdaságok nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem jelentős szerepet játszanak a helyi agrárgazdaság fenntarthatóságában is. Az eredmények azt mutatják, hogy Hargita megye az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy terén egyaránt kiemelkedően, az állategészségügy megtartása terén jól teljesít. A visszajelzések is jók, az innen kivitt állatokkal nem voltak gondok, tehát egészséges állataink vannak.

– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

– Az egyik legnagyobb kihívás az emberi erőforrás hiánya. Ez komoly problémát jelent, hiszen a megkötő szabályozások miatt a fiatal szakemberek bevonzása nehéz. A fő célkitűzésem, hogy pénzügyileg megmaradjunk ezen a szinten, a másik nagy kihívás pedig, hogy fiatal munkaerőt hozzak be a csapatunkba. Tehát ha ezt tudjuk teljesíteni, akkor mondhatom, hogy lépést tudtunk tartani az élelmiszeripari fejlődéssel, hisz állatorvosi, élelmiszer-biztonsági kontroll nélkül egy vágóhíd vagy egy nagy termelés rendkívül nagy kockázatot jelenthetne. Remélhetőleg ezt az illetékesek is meg fogják érteni, mert elsődleges célunk, hogy a jövőben is megőrizzük Hargita megye járványmentességét, és tovább erősítsük az élelmiszerbiztonságot.