– 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet. Eddig hogyan profitáltak más térségek abból, hogy megkapták ezt a titulust?

– Például gazdaságilag. Ez a cím olyan turistákat vonz, akik szeretik a jó ételeket és akik nagyon tisztelik a környezetet. Más régiókban, például Norvégiában, Trøndelag megyében – amely 2022-ben volt Európa Gasztronómiai Régiója – a Ryanair légitársaság új útvonalakat indított, vagy Saimaa régió Finnországban – amely tavaly volt gasztronómiai régió – hatalmas, elemzők szerint több mint tízmillió euróban számszerűsíthető figyelmet kapott a nemzetközi sajtótól. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg Hargita megye is reflektorfénybe fog kerülni, és nagyon sokan fognak most először hallani a térségről. De a legnagyobb siker minden régió számára – és ez kétségtelenül így van – az, hogy a vendéglátók és az élelmiszertermelők jó együttműködést alakítottak ki. Együtt léptek piacra, így biztosítva, hogy minden vendéglátó olyan ételeket kínáljon, amely által támogatni tudja a helyi termelőket is. Erről a tapasztalatról eddig mindegyik régió beszámolt, amely korábban viselte a címet.

– Hogyan készültek fel más térségek arra, hogy gasztrorégiók legyenek? Hogyan kellene Hargita megyének felkészülnie?

– Fontos, hogy a vendéglátók ne feledkezzenek meg a helyi lakosokról. A Covid-pandémia után a spanyolországi Menorca is megkapta ezt a címet, a vendéglátók pedig olyan kétségbeesetten próbálták megtölteni a helyeket a szállodákban és éttermekben, hogy végül a helyi közösség tagjai hiába akartak szállást vagy asztalt foglalni, nem kaptak helyet. Nekünk az IGCAT-nál az a filozófiánk, hogy mindig a helyiek az elsők, és nagyon fontos, hogy a vendéglátók a turisták számának növekedésével ne feledkezzenek meg a helyiekről. Ugyanakkor gondoskodjanak arról, hogy minél többet megosszanak a látogatókkal: az étlapokon például mindig legyenek hagyományos ételek, és figyeljenek arra, hogy a turisták információt kapjanak az élelmiszerek előállításáról, valamint legyenek különböző nyelveken elérhető tudnivalók a termelőkről is. Mondok egy példát: a szállodák reggeli menüjével együtt mutassák be a térség sajttermelőit, a jellegzetes sajtokat, és tüntessék fel, hogy hol szerezhetők be, milyen messze találhatók meg az adott szállodától. Kössék össze a lehetőségeket.

– Milyennek látja a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) tevékenységét ebben a tekintetben? 

– A Visit Harghita csapata jó munkát végez. Amikor egy gasztronómiai régióba megyünk, általában találnunk kell egy intézményt vagy egy személyt, aki össze tudja kapcsolni azokat, akik ezen a területen dolgoznak, és aki segíthet az együttműködésben. Néha hosszú időbe telik, amíg megtaláljuk ezt a személyt vagy intézményt, és főleg amíg betanítjuk, mert sok helyen ez a gondolkodásmód megváltoztatását feltételezi. Hargita megyében viszont nem kellett ezt tennünk, itt már most létezik ez a hálózat, amelyet a Visit Harghita jól összefog. A régió­ban több nagyszerű kezdeményezés van, amely a helyi élelmiszerekre épül. Jó lehetőségek ezek, amelyeket jól kell használni. 

– Ön szerint Hargita megye hogyan tudná a legjobban kihasználni a címet és az abban rejlő lehetőségeket?

– A stratégia jó: össze­kapcsolják a jó kezdeménye­zéseket, nagy hangsúlyt fektetve az élelmiszeripari termékekre és azon szervezetek támogatására, amelyek a termelőknek segítenek. Azt látom, hogy helyi élelmiszertermékek és turisztikai lehetőségek nagy választéka áll rendelkezésre a térségben. Kiemelkedőnek tartom a Visit Harghita Family-friendly tanúsítványát, mert a családbarát szolgáltatások nemcsak a családos idegen látogatókat vonzzák ide, hanem azokat a fiatalokat is, akik innen elköltöztek, és ezeknek a szolgáltatásoknak talán szerepük lehet az ő döntésükben, amikor választaniuk kell, hogy hol akarnak családot alapítani.