Negyvennapos böjt kezdődik ma a nyugati keresztény egyházakban, Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékeztetve az embereket. A böjtölés velejáróit egyházi szemszögből Bálint Emil felcsíki főesperes-plébános ismertette lapunkkal, kiemelve, hogy a böjt Jézus tanítására vezethető vissza, miszerint vannak az ember életében olyan helyzetek, amikor böjttel és imádsággal tud az Isten-kapcsolatán mélyíteni. 

Nem fogyókúra, hanem lemondás

– Jézus a megszentelődés eszközének tekintette a böjtöt, ami a keresztény szemléletmódban lemondást, önmegtartóztatást jelent. Az érzelmeinken, a gondolatainkon, a vágyainkon úrrá lenni nem egyszerű, ehhez elengedhetetlen az önmegtagadó gyakorlatok vállalása – fogalmazott Bálint Emil, kitérve arra is, hogy a böjt nem fogyókúra, és az orvosi előírás miatt történő diétázás nem tekinthető böjtölésnek. Az egyház életében két szigorú böjti nap van, az egyik a hamvazószerda, a másik a nagypéntek. Ilyenkor a hústól való tartózkodás mellett minden állati eredetű ételt, így a tejet, tojást is kerülni kell, háromszori étkezés és csak az egyszeri jóllakás megengedett. A szigorú böjt korhatára 18 és 65 év. Bálint Emil szerint a hústól való önmegtartóztatás mellett arra is érdemes figyelni, hogy a gyermekek, kamaszok is részesei legyenek a böjtölésnek.
– Ismert a kijelölt korhatár, de a pénteki hústilalom már 14 éves kortól kötelező. Az, hogy a szigorú böjt 18 év alatt nem elvárás, nem jelenti azt, hogy a kamaszok nem kell megtanulják, hogyan legyenek úrrá az érzelmeiken. A vágyak és szükségletek kielégítése nem kell mindig azonnal megtörténjen, a türelem erényének gyakorlása nem korhatáros – fogalmazott. Mint mondta, az ember akkor tud felnőtté válni, ha ezeket a gyakorlatokat komolyan tudja venni a hétköznapok során. A pénteki hústilalom vagy a szigorú böjti napok restrikciói alól kivételek a betegek és a várandós nők, akik más lemondást választhatnak ebben az időszakban. A hústól való önmegtartóztatás csak egy eszköz, le lehet mondani az édességről, a cigarettáról vagy az italról is, mivel ezek nem képezik a létfenntartás eszközét, mondta a főespres-plébános. 

Porból lettél és porrá leszel

A hamvazószerdai hamvazkodás az élet végességére, múlandóságára irányítja a figyelmet. A szentmiséken hamut szórnak a templomban lévő hívők fejére. A pap ilyenkor így szól: „Ember, emlékezzél, hogy porból lettél és porrá leszel!” vagy „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”.
– Ez a nap a megtérésre való felhívás kezdete, és milyen szép, hogy véget ért a farsang, és böjtöléssel, bűnbánattal, jó cselekedetekkel készülhetünk a legnagyobb ünnepre, a húsvétra – hangsúlyozta Bálint Emil, arról is beszélt, hogy a negyven napon át tartó böjt Jézus pusztában töltött időszakára utal, így szent számnak tekintik. Rámutatott, hamvazószerdától húsvétig úgy jön ki a negyven nap, ha a vasárnapokat nem számolják bele, így a vasánap nem böjti nap. Azonban „ha nincs lelkiség a böjtölés mögött, minden csak formalitás. – Ne azért böjtöljünk, mert nagyanyáink is így tették. Aki nem érzi ennek a spirituális jellegét, annak nem sokat ér a böjtölése. Képesek vagyunk-e áldozatot vállalni az Istenért? Képesek vagyunk-e önként lemondani valamiről? Ez a lényegi kérdés – hangoztatta Bálint Emil.

Egészségügyi szempontból is pozitív hatás

Lapunk érdeklődésére dr. Braic Dana-Eleonora, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gasztroenterológus főorvosa a böjtölés egészségügyi hatásait ismertette. Mint felhívta a figyelmet, a böjtölés csak abban az esetben ajánlott, ha az egyén egészséges, nincs kóros elváltozás a szervezetében.
– Szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, anyagcserezavar esetén ellenjavallott a böjtölés. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a vallási jellegű böjtölésnek, a hústól, tejtermékektől való tartózkodásnak van pozitív élettani hatása, de ezeket fenntartásokkal kell kezelni – jelentette ki a főorvos, példaként emelve ki, hogy Romániában ebben az időszakban a lakosság nagy mennyiségben fogyaszt gabonaalapú ételeket, például száraztésztaféléket, ami túlzott szénhidrát-bevitelt eredményez. Ugyanakkor jelezte: ha böjtölés során gyümölcsöket, zöldségeket is fogyasztunk, és naponta legalább két liter vizet iszunk, a vércukorszint, az inzulinrezisztencia csökkenése, illetve testsúlycsökkenés is várható. Viszont ha a hús elhagyásának eredménye az, hogy helyette mondjuk nem hüvelyeseket, vasban gazdag zöldeket, hanem fölösleges mennyiségű szénhidrátot viszünk be a szervezetünkbe, az súlygyarapodáshoz, a vércukorszint és a vérzsír emelkedéséhez vezethet. 
– Nagyon oda kell figyelni a helyes böjtölésre. A húst ne pótolja senki szénhidrátokkal – hívta fel a figyelmet a gasztroenterológus főorvos.
Az időablakos koplalással kapcsolatban viszont azt mondta, hogy az a szervezetre nem annyira veszélyes önmegtartóztatási forma, mint a keresztény egyházak szigorú böjtje. Ebben az esetben minden tápanyagot megkap az illető, aki meghatározott időpontban táplálkozik, tulajdonképpen arra neveli a szervezetét, hogy mikor, mit fogyasszon el.