A vonatkozó előírásoknak megfelelően a legtöbb csíkszéki község önkormányzata szerződéses viszonyban áll egy kutyabefogásra specializálódott, az ebek elhelyezését is biztosító szolgáltatóval, amely kérésre biztosítja az állatok szakszerű befogását és elszállítását, illetve az ezt követő feladatokat: az állatok oltását, féregtelenítését, ivartalanítását, esetenként chippel való ellátását. Ezt a feladatot a térségben a Homoródszentpálon ku­tyamenhelyet működtető Friendly Animal Shelter Egyesület látja el. A menhellyel kötött alapszerződés ugyanakkor nem biztosítja a szabadon kószáló, gazdátlan ebek befogását – ezért állatonként további legkevesebb 1200 lejt kell kifizessen az önkormányzat, de a körülményektől függően a díjszabás lehet nagyobb is. Erre pedig egyetlen polgármesteri hivatalnak sincs pénzügyi kerete – tudtuk meg a témában a Hargita Népének megszólaló polgármesterektől. A homoródszentmártoni kutyamenhely állatorvosa szerint is egyértelmű, hogy csak a legszükségesebb helyzetben vállalják a hivatalok az ebek befogásával járó pluszköltséget.

Kutyaharapást törvénnyel?

Legutóbb február elején, éjszaka riasztották a csíkmadarasi polgármesteri hivatal vezetőségét, hogy az egyik falurészben több nagytestű, agresszív, gazdátlan kutya falkába verődve járja az udvarokat, rátámadtak a házőrzőkre, esetenként meg is ölték őket.  

– Számunkra a lakosság biztonsága a legfontosabb, ezért igyekszünk elérni, hogy ne legyenek a község területén gazdátlanul kószáló, zavaró vagy veszélyt jelentő ebek. De a helyzet kezelésére hivatott törvénykezés a gyakorlatban több szempontból sem működőképes

– mondta lapunknak Péter Dávid csíkmadarasi polgármester.

Mint a kutya vacsorája: inkább nincs, mint van

– Amennyiben nem teszünk eleget ennek a kötelezettségünknek, 25 ezer lejig terjedő pénzbírságot kaphatunk. Tehát minden hivatalnak van alapszerződése. A probléma az, hogy ez a havi 1200 lejbe kerülő szerződés csak azt biztosítja, hogy van egy állandó szolgáltatónk, akit hívhatunk, ha baj van, és aki a rendelkezésünkre áll. A kutyák szakszerű befogása állatonként további 1200–1500 lejbe kerül, amit szintén nekünk kell kifizetni. Jó esetben, ha van chip a kutyában, ez az összeg átterhelhető a gazdára, de jellemzően az történik, hogy azonosító hiányában ez is a mi költségünk maradt. Mindennek a fedezetére pedig az önkormányzatok nem kapnak semmilyen állami juttatást, tehát a szolgáltatás díját abból a költségvetésből kell biztosítanunk, amiből a fejlesztéseket és egyéb beruházásokat

– fejtette ki Péter Dávid. 
A csíkmadarasi községvezető érvelésével egyetért a Friendly Animal Shelter Egyesület állatorvosa is – a térségben jelenleg ők az egyetlen olyan kutyamenhely-fenntartók, akik a vidéki önkormányzatokkal állnak szerződésben. Udvarhelyszékről látják el több felcsíki, sőt, még a gyergyói települések egy részét is, nagyjából harminc hivatalnak nyújtanak szolgáltatást.

– Februárban összesen hat kutya befogása miatt hívtak helyszínre, januárban ennél valamivel többhöz. Egyértelmű azonban, hogy ennél sokszorosan több kóbor kutya kószál a megye településein, de mivel az önkormányzatoknak jelentős pluszköltséget jelent minden egyes állat befogása, csak a legszükségesebb esetekben akarnak – és tudnak – riasztani

– osztotta meg lapunkkal véleményét Bálint András állatorvos.

Itt van a kutya elásva: Csík térségi központ kellene

Péter András csíkmadarasi és Fekete Örs szépvízi polgármesterek a rendszer működésében azt is problematikusnak látják, hogy a megyében egyedül a már említett udvarhelyszéki kutyamenhely létezik, amellyel a vidéki hivatalok szerződést köthetnek – esetleg a szomszédos megyék szakcégeivel. 

– Sokkal hatékonyabb lenne, ezért a Csík térségi polgármesterekkel közösen már gondolkodunk azon, hogy itt helyben hozzunk létre egy kutyabefogó központot. Ezáltal biztosítani tudnánk a környéken felmerülő esetekben a gyors beavatkozást és a 24 órás szolgáltatást

– közölte Fekete Örs.
A csíkmadarasi polgármester konkrét esetet hozott példának: 

– Azzal hívott fel a helyi iskola vezetősége, de szülők is megerősítették, hogy a tanintézet környékén gazdátlanul kószáló, éhes kutyák jelentek meg, a tízóraijukkal a kezükben sétáló vagy hazafelé tartó kisgyermekek között. Természetesen a hivatal munkatársai azonnal a helyszínre siettek, hogy biztosítsák a gyermekek biztonságát, de jószerével nem tudtak egyebet tenni, mint szemmel tartani a kutyákat. Nekünk is az udvarhelyszéki kutyamenhellyel van szerződésünk, hívásunkra azonnal reagáltak, de legjobb szándékuk mellett is időbe telt, amíg ideértek. 

Póráz az önkormányzatokon

A községvezetők szerint a legtöbb kóbor kutya azt követően jelenik meg a vidéki településeken, hogy vége a legeltetési szezonnak – a befogásuk mellett ennek orvoslására megoldást jelent még a megyei szinten megszervezett ingyenes ivartalanítási program, azonban nem szabad megfeledkezni az állattulajdonosok felelősségéről sem.

– Úgy érzem, jelenleg a polgármesteri hivatalok vannak a kóborkutya-probléma központjába helyezve: minket ellenőriznek és büntetnek, ha nincs érvényes szerződésünk menhellyel, és ha valakit kutyatámadás ér közterületen, akkor is először nálunk kopogtatnak

– tette hozzá Böjte Csongor Ernő dánfalvi polgármester.
A csíkmadarasi polgármester pedig a kutyatulajdonosok felelősségének hangsúlyozása érdekében úgy döntött, hogy a közeljövőben figyelemfelkető akciót indít.  

– Azt tervezem, hogy a megyei állategészségügy, az állatrendőrség és a helyi állatorvos bevonásával végigjárjuk a község területén fellelhető tanyákat, és ellenőrizzük, hogy az ott lévő kutyák el vannak-e látva mikrochippel, illetve megfelelő körülmények között vannak-e tartva

– közölte.