Ha nem szívtunk, mégis szívatnak
Antidepresszánst, energiaitalt vagy éppen teát fogyasztott, és közúti ellenőrzéskor pozitív lett a drogtesztje? Megtörténhet. Ügyvédet kérdeztünk, mi történik, ha valakinek téves eredmény miatt bevonják a jogosítványát, és emiatt elveszíti munkahelyét.
A rendőrség tájékoztatása szerint a súlyos közúti balesetek fő oka az alkoholos befolyásoltság, illetve a pszichoaktív anyagok hatása alatti vezetés. A balesetek visszaszorítását célozza a júliusban kihirdetett törvény, amely kimondja, hogy azok a sofőrök, akik ittasan vagy tudatmódosító szer hatása alatt, illetve jogosítvány nélkül vezetnek és halálos áldozattal járó közúti balesetet okoznak, nem számíthatnak a büntetés felfüggesztésére. A büntető törvénykönyv 336. cikkének (2) bekezdése előírja, ha a közúti ellenőrzéskor a drogteszt eredménye pozitív, bűncselekménynek minősül, és a sofőr ellen büntetőeljárás indul pszichoaktív anyagok hatása alatt történő járművezetés bűncselekménye miatt. Az előírás szerint az illetőt azonnal orvosi intézménybe kell szállítani, ahol biológiai mintát vesznek tőle, hogy pontosan megállapítsák a szervezetében lévő tiltott anyagok mennyiségét. A vezetői engedélyt a 2002. évi 195-ös számú sürgősségi kormányrendelet szerint visszatartják. A drog vagy alkohol hatása alatt vezető személynek a bűncselekmény megállapításától kezdve a büntetőügy lezárásáig nem lesz joga közúton járművet vezetni. De mi van akkor, ha fals eredményt mutat a drogteszt, és emiatt bevonják a sofőr jogosítványát, ezáltal munkanélkülivé válik? Az anyagi károk mellett a társadalmi megbélyegzés sem elhanyagolandó morális kár.
Az általunk megkérdezett – névtelenségét kérő – ügyvéd szerint, ha az utólagos véreredmény alapján a helyben végzett drogteszt hamisnak bizonyul, a bűntelen gépjárművezetőnek jogában áll kártérítést követelnie az államtól. Az eljárás során bizonyítani kell az anyagi vagy morális kárt, annak mértékét, az állam vétkességét az adott kár keletkezésében, illetve a kár és a károkozási tett közötti okozati összefüggést.
– Az ilyen esetek bonyodalmát az adja, hogy a drogtesztek köztudott pontatlansága miatt (a Boston Medical Center által végzett kutatások szerint a hibaszázalék 5–10 százalék közötti, ebben a vonatkozásban viszont több más kutatás is napvilágot látott) hiába szavatolt a pozitívan tesztelt gépjárművezetők ártatlansági vélelme, a jogosítványukat minden esetben bevonják a laboratóriumi eredmények közléséig, ami több hónapba is telik, telhet
– mondta az ügyvéd.
Egy, a joggyakorlatban ritkán előforduló eset lehet az, ha a pozitívan tesztelt járművezető esetén annak ártatlansága vélelmezhető az elrendelt bizonyítékok alapján, akkor az ügyészség vagy a bíróság a vérvizsgálat eredményéig meghosszabbíthatja az illető vezetési jogát. Mivel több tanulmány is készült a hamis pozitív drogtesztekről, ezek idézésével lehet védekezni a bűnügyi eljárás során, a gépjárművezetési jog gyakorlásának visszanyerése érdekében.
– Egy, a tavaly augusztusban hozott módosítás annyit könnyített a vétlen gépkocsivezetők helyzetén, hogy jogosítványukat, és ezáltal vezetési jogukat visszanyerhetik a bűnügyi eljárás lezárása előtt is, amennyiben a biológiai tesztek negatív eredményt mutatnak ki. Ezáltal nem szükséges megvárni a bírói vagy ügyészi döntést az eljárás lezárását illetően, amely korábban szintén indokolatlanul elnyújtotta az eljárás idejét
– tette hozzá a jogász.
Hangsúlyozta: fontos megjegyezni, hogy a gépkocsivezető visszautasíthatja a kizárólag helyben végzett drogtesztet, azzal a feltétellel, ha rendőrségi kíséretben egy egészségügyi központban biológiai mintavételnek veti alá magát. Ezáltal az illető kivonhatja magát a drogteszt hibaszázaléka által generált rizikó alól, és egyenesen orvosi eljárásnak vetheti alá magát.
Az eset munkajogi vetületeit figyelembe véve fontos tudni, hogy a gépjárművezetői engedély nélkül maradt munkavállalónak jogában áll kérvényeznie a fizetetlen szabadságot arra az időszakra, amelyre a jogosítványát nélkülöznie kényszerül. E kérés elfogadása a munkáltató jóindulatán múlik, abban az esetben, ha ezt konkrétan az egyéni vagy a kollektív munkaszerződés, illetve a belső szabályzat nem szabályozza.
– A fizetetlen szabadság esetében, ahogy a nevében is benne van, a szokványos szabadsággal ellentétben, a munkaadónak nincsenek fizetési kötelezettségei, a munkaszerződés ez idő alatt ugyanis fel van függesztve. Egy másik esetleges lehetőség a munkajogi törvénykönyv szerint a munkaszerződés felfüggesztése közös megegyezés alapján. A munkavállaló ez esetben sem jogosult bérezésre
– részletezte az ügyvéd.