Tusnádfürdő és a medve
Sikeresnek bizonyult, ezért jövőben is már biztosan megszervezik a második tusnádfürdői Medvefesztivált. Az első, úgymond kísérleti alkalom a hétvégén éppen arra volt jó, hogy a kezdeményezők fel tudják mérni, mennyi érdeklődővel számolhatnak. Kiderült, hogy a szeptember eleji időpont éppen megfelelő arra, hogy egy kicsit felrázza a szezon végi hangulatba belesüllyedni készülő fürdővárost.
[caption id="attachment_35265" align="aligncenter" width="2592"] Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
A Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület, valamint az Adventure Egyesület tagjai vállalták a szervezéssel járó munkát. A tusnádfürdői Szent Anna Ifjúsági Központ önkéntesei, valamint az Ozone szálloda munkatársai pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a rendezvény sikeres legyen. A hirtelen ötletből született fesztivált csak két héttel a kitűzött időpont előtt kezdték szervezni, ezért is örömmel vették tudomásul a nagy érdeklődést – tudtuk meg Endes-Ábrahám Ibolyától, a fesztivál kommunikációs referensétől.
– A sikerre való tekintettel, jövőre is megszervezzük a fesztivált. Valószínű, hogy egy héttel később, mert összekötnénk a rendezvényt a helyi katolikus templom búcsújával, amelyet Kisboldogasszonykor ünnepelünk – közölte lapunkkal a kommunikációs felelős.
A kézművesvásáron és a különböző gyermekeknek szóló programokon kívül egy érdekes előadást is meghallgathattak az arra kíváncsiak: Bereczky Leonardo A nagyragadozók paradigmája a 21. században – A barnamedve című előadását. A Balánbányán működő medve-visszavadító központ vezetője a medvék viselkedéstanába, valamint a ragadózók és emberek közötti viszonyokba vezette be a jelenlévőket.
– Azok a népcsoportok, amelyek a természettel szoros kapcsolatban éltek, nem tekintettek ellenségként a ragadozókra, csupán vetélytársak voltak számukra. A mezőgazdaság és az állattenyésztés megjelenésével az éles határvonalak is megjelentek a medvék és emberek között. Az ember ma már a természet tulajdonosának, nem pedig szerves részének érzi magát – ismertette előadásában az állatvédők kiindulópontját Bereczky Leonardo.
Mint mondta, az elmúlt évszázadokban túlságosan is sikeresen irtották a medvét, amely egyébként az emberen kívül az egyetlen olyan faj, amely bármilyen éghajlaton képes megélni. Európában ma már csak a Kárpátokban, a Skandináv-, valamint a Balkán-félszigeten fordul elő nagy számban. Hozzávetőleg 14 ezer egyed él Európában, ebből mintegy 6 ezer Romániában.
Hozzátette: két módon viszonyul a ma embere a medvékhez: vagy szimpatizál vele (ez a városi emberre jellemző), vagy empátiát érez iránta – mert a közelében él –, de ellenszenvet is, mivel a medve veszélyt jelent a jószágára. A medve amellett, hogy mindenevő állat, kivételesen ügyes is: jó fára mászó és ásó, mindenevő, intelligens és a téli álom ideje alatt sem romlik izom- és csontfelépítése, ennek köszönhetően ő is a tápláléklánc csúcsán áll, akárcsak az ember. A medve nem támad emberre, hacsak nem érzi végveszélyben magát, illetőleg kicsinyeit. A támadás részéről a védekezés legszélsőségesebb és legritkább formája. A medve-visszavadító központ vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a vadásztársaságok gyakran azokat a legnagyobb egyedeket vadásszák, amelyek az állományszabályozást végzik. A nagy medvék ugyanis gyakran megölik a kisebb, gyengébb társaikat, ezzel kordában tartva a túlszaporodást.
Bereczky emlékeztetett, hogy Tusnádfürdőn azért találkozhatunk olyan sok medvével, mert a Gyergyói- és Csíki-medencét közrezáró hegyvonulatok között ez az egyetlen átkelőhely a medvék számára. Hozzáfűzte: csak akkor tudnánk a medvéket teljesen kizárni Tusnádfürdőről, ha bekerítenénk a várost. Akkor pedig a medvék nevethetnének rajtunk, hogy állatkerti ketrecbe kerültünk.
Márk Boglárka