Hatos György szé­kely­keresztúri méhész, az Udvarhelyi Örösi Méhész- és Mézlovagrend Egyesület tagja, a rendezvény főszervezője elmondta, a helyi méhészek és méhészszervezetek áldozatos munkájának köszönhetően évről évre növekszik a rendezvény népszerűsége, így egyre több mézminta érkezik az újabb kiírásokra: míg az első versenyre három évvel ezelőtt 155, a második évben 264 mintát neveztek, idén már több mint 300 mézmintát kellett elbírálni.

Szigorú szakmai szempontok szerint

A főszervezőtől megtudtuk: a versenyen a mézminták értékelése több szempont alapján zajlik. A zsűri vizsgálja a mézek harmóniáját, a fajtamézekre jellemző szín-, illat- és ízvilág karakterét, azt, hogy mennyire felelnek meg az adott mézfajtára vonatkozó elvárásoknak. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a méz víztartalmának mérésére is, hiszen minél alacsonyabb a víztartalom, annál jobb a méz minősége, és ezzel együtt magasabb a pontszáma is. A zsűri a pontozás során 1-től 40-ig értékeli a mézeket.

Különleges fajták, szép dizájn

Összesen 28 szakember alkotja a zsűrit, akik hármas csoportokban dolgoznak. Emellett egy négytagú csúcs-zsűri is működik, amelynek ellenőrző feladata van. A zsűritagok neves székelyföldi méhészek, mézlovagok, a helyi méhészegyesületek képviselői, ami a verseny szakmaiságát szavatolja. Egy zsűricsoport óránként körülbelül öt mézmintát tud megvizsgálni.
A beküldött mézek között számos különleges mézfajta is van, például a ritka dohányméz, a harmatméz, a gesztenye- és galagonyaméz, valamint a különböző ízesítésű krémmézek. A bírálat két teremben folyik: az egyik teremben a mézek érzékszervi vizsgálata, az úgynevezett organoleptikus elemzés történik, ahol a szín, illat és íz alapján pontozzák a mintákat.
A másik teremben fotós, grafikus szakemberek értékelik a termék csomagolásának arculatát, különösen a címkék dizájnját. A csomagolásra adott pontszám 1-től 6-ig terjed, ami beépül az összpontozásba.

– Évről évre észrevehető, hogy a mézek csomagolásai, címkéi egyre igényesebbek és szebbek, aminek jelentős szerepe van a piacon is

– jegyezte meg Hatos György.

– A harmadik Nektária Székelyföldi Mézverseny tehát nemcsak a mézek minőségi megmérettetését szolgálja, hanem a székelyföldi méhészek munkájának és innovációjának bemutatására is kiváló alkalmat ad

– fűzte hozzá a főszervező.
Becze István szervező, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: a székelyföldi méhészegyesületek fontos partnerek a rendezvény sikerének szavatolásában.

A székelyföldi méz népszerűsítése

Az idei verseny egyik célja az volt, hogy erősítsék az egyesületek szerepét, így azok a benevezők, akik nem tagjai egynek sem, részvételi díjat kellett fizessenek. Ennek köszönhetően nőtt az egyesületek elfogadottsága, sokan csatlakoztak hozzájuk. Az egyesületi tagság azért is fontos, mert ezáltal biztosított a méhészek érdekképviselete, ugyanakkor jobban megszervezhető a székelyföldi méz értékesítése és népszerűsítése.
A verseny további célja a székelyföldi méz értékeinek hangsúlyozása a fogyasztók számára, bátorítva őket a helyi termék vásárlására.

– Ha Székelyföld lakosai évente csak egy kilóval több mézet fogyasztanának, az már jelentősen segítene a helyi méhészeknek az eladásban. Ezzel nemcsak a méhészet, hanem a kertészet és a gyümölcstermesztés is fejlődhetne a beporzók jelenlétének köszönhetően. Fontos célkitűzés, hogy a mézet ne nyersanyagként, hanem késztermékként értékesítsék.