Rendkívül színes, tartalmas és szerteágazó – ezekkel a szavakkal jellemezte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a hétvégén véget ért kétnapos helytörténeti konferenciát, amelynek az általa vezetett intézmény adott otthont. A rendezvényen elhangzott előadásokat később kötetben is kiadja a városháza. [caption id="attachment_69435" align="aligncenter" width="1000"] Izabella királyné okiratának másolata. Egy teremben 460 év történelme Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Gyarmati Zsolt a konferencia végén úgy vélekedett: a várostörténeti konferenciát időközönként érdemes megismételni. – Ez a város megérdemli, hogy a múltjáról beszéljünk – fogalmazott az intézményvezető. A konferencia pénteki zárónapján elhangzott előadásokban is akadt bőven érdekesség. Daczó Katalin – lapunk munkatára – az első világháború csíkszeredai pusztításait a korabeli sajtó tükrében bemutató előadásából például megtudhattuk: a cenzúra alaposan megszűrte, hogy mi jelenhet meg az újságokban és mi nem. Például tilos volt az élelmiszerhiányról írni, a haditudósítók csak nagyon ritkán mehettek ki a frontra, többnyire egy-egy győztes csata után. Oláh Sándor társadalomkutató A városfejlődés és társadalmi recepciója: Csíkszereda, 1940–1944 című előadásából megtudhattuk: a korabeli helyi sajtóban a városfejlesztésnek központi szerepe volt, és elsősorban az elit „hangja” jelent meg bennük. Ez az elit pedig „lemaradás-érzékelésben” élt, úgy érezték, a megyeszékhely még Gyergyószentmiklóshoz képest is le van maradva. Nagy József történész arról értekezett előadásában, hogyan működött a Magyar Királyi Honvédség Csíkszeredában 1940–1944 között. Többek közt megtudhattuk: olyan sok egysége működött a városban a magyar hadseregnek, hogy el sem fértek valamennyien Csíkszeredában. Szabó E. István esettanulmánya a korabeli csíkszeredai hétközna­pokba engedett bepillantást: egy árnyékszék elhelyezése körül folytatott vita kapcsán kiderült, hogy 4 pengő volt akkor a köztisztasági adó, ha valaki szóban megsürgette ügyes-bajos dolgát a városházán azért 2 pengőt kellett fizetnie. Murádin János Kristóf történész ugyanakkor az Erdélyi Párt történetét mutatta be, amely a magyar országgyűlésben képviselte az erdélyiek érdekeit Észak-Erdély visszacsatolását követően. Az előadásból kiderült: akkor is akadt olyan politikus Erdélyben, akinek akadtak kétes üzleti ügyei a fával. Végül Demeter Csanád történész Csíkszereda kommunizmus-korabeli urbanizációjáról értekezett. Kifejtette: bár a szocialista urbanizáció tetten érhető a városban, ennek ellenére Csíkszereda nem tekinthető tipikus szocialista iparvárosnak. A konferencia előadásainak írott változatait később tanulmánykötetben is olvashatják az érdeklődők. Kiss Előd-Gergely