Szent László-napok Csíkszentsimonban
Szent László Szellemisége Székelyföldön címmel tartott előadást Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt egyházközség plébánosa szombaton Csíkszentsimonban. A bemutató – amellett, hogy felfrissítette a magyar királlyal kapcsolatos ismereteket – felhívta a figyelmet arra is, hogy csak a múltból építkezve lehet megérteni a jelent, és ezáltal haladni a jövő irányába.
[caption id="attachment_52059" align="aligncenter" width="653"] Sokan érdeklődtek Darvas-Kozma József előadása iránt. Élő Szent László szellemiség Fotó: László F. Csaba[/caption]
Önmagát pazarló nemzet a magyar! – ezzel a kijelentéssel nyitotta előadását Darvas-Kozma József, aki a magyar lelkület lényegére világított rá ezzel a gondolattal. Kiemelte, hogy az évszázadok során bebizonyosodott az a tény, miszerint a magyarnak nem a földi érték a fontos, hanem az eszme, amelyért sokszor az életét is odaadta. Hozzátette, hogy a kereszténység megjelenése csak ráerősített erre a mentalitásra.
A bemutató következő szakaszában Szent László király életét mutatta be a plébános, kiemelve annak családfáját, küzdelmeit és erényeit is.
A „Senkit köreinkből elveszni nem engedünk” gondolattal határozta meg Szent László üzenetét, amely a folyamatos kivándorlás miatt is aktuális a mai ember számára. Darvas-Kozma József rávilágított arra is, hogy a magyarok majdnem a kezdetektől egyistenhitet vallottak, sőt még a rettegett hunok is „hívők” voltak a maguk módján.
Az egybegyűltek azt is megtudhatták, hogy több csíki faluban a mai napig besenyő leszármazottak élnek, akik köztudottan a honfoglaló magyarok ellenfelei voltak, majd később beolvadtak a társadalomba.
– Ilyen falu például Lázárfalva és Kotormány is – hangsúlyozta a plébános, aki azt is elmondta, hogy Szent Lászlótól származik a több helyen ismeretes akókapu kifejezés, amely mára már elveszítette valódi jelentését. – Szent László reformálta a lopásra vonatkozó törvényeket is, ő szabályozta, hogy mikor jár halálbüntetés a tolvaj számára. Az ilyen esetekre hoztak létre közös kivégzőtereket, ún. akasztófakapukat, amelyeket mára röviden akókapunak neveznek. Például a Csíkszentgyörgy felé található ilyen kapu Alcsík közös kivégzőtere volt” – ecsetelte Darvad-Kozma József, aki előszeretettel dobta fel előadását személyes történetekkel is, valamint a továbbiakban kitért a magyarok Mária-kultuszának értelmezésére.
– Mária gyermekei vagyunk – mondta, majd hozzátette, hogy Szent István király idejéből maradt ránk az a hagyomány, miszerint a magyart oltalmazza a Boldogasszony kegyelme.
Viccesen hozzátette, hogy minden hagyománynak és közmondásnak története van, különösen az a szólás sokatmondó, amely így szól: „Aki pappal találkozik, annak nem lesz szerencséje.”
A közönség jól mulatott a plébános tréfáin, és csodálkozott az olykor meglepő kijelentésein. Az előadás a Szent László-emlékdíjak átadásával zárult.
Keresztes Bea