A Székelyföld neves és lelkes orvosaira emlékeztek azon a pénteki tudományos konferencián, amelyet az erdélyi magyar tudomány ünnepe alkalmából szerveztek Csíkszeredában. A tudományos értekezlet legfőbb célközönsége az orvosi pályára készülő diákság volt. Az Erdélyi Múzeum-Egye­sület (EME) évek óta megszervezi a magyar tudomány napjának, november 3-nak a környékén azt a konferenciát, amely rendszerint egy bizonyos szakma neves székelyföldi művelőinek munkássága előtt hajt fejet. Idén A gyógyítás székelyföldi apostolai címmel az orvosokról emlékeztek meg. – Az orvostudomány vidéken élő művelőire emlékezünk, akik nem provinciális szinten, hanem azon túlmutatóan járultak hozzá a tudományhoz. Nélkülük ma nem élhetnénk ennyien itt, a Székelyföldön sem – fogalmazott nyitóbeszédében a főszervező EME csíki fiókegyesülete nevében dr. Balázs Lajos néprajzkutató. A társszervező Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében Kőrösi Viktor Dávid konzul a tudományt és az oktatást éltette. „A nevelés, a tanulás lehet a mi autonómiánk” – jegyezte meg. A konferenciának otthont adó társszervező, a Sapientia – EMTE részéről dr. Makó Zoltán dékán az oktatási intézmények értékteremtői szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az orvostudomány székelyföldi zászlóvivőiről Ábrám Zoltán, Asztalos László, Cseke Gábor, Daczó Katalin, Derzsi-Élthes Éva, Nagy Benedek, Sztojka Tamás, Veress Albert és Virágh Attila tolmácsolásában tudhattak meg többet a jelenlevők, köztük azok a diákok, akik orvosi pályára készülnek. Kovács Hont Imre