A Székelyföldön hivatalosan megszálló turisták mintegy 85 százaléka belföldi vendég, ez pedig az idegenforgalomra nézve káros fejleményekhez vezethet. A Tusványos tegnapi kerekasztal-beszélgetésén kiderült: az önkormányzatoknak érdemes lenne bevezetniük az idegenforgalmi adót, továbbá folyamatban van szoros együttműködés építése több mint 45 nyugati utazási irodával. [caption id="attachment_53685" align="aligncenter" width="2600"] Sarkalatos téma a turizmus Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Turizmus terén tevékenykedő szakemberek részvételével szervezték meg tegnap Tusnádfürdőn a Magyar szemmel Székelyföld mint desztináció című kerekasztal-beszélgetést. A tusványosi programpont több fontos tanulsággal szolgált a hallgatóság számára. Higgyük el: érdekeljük a turistákat! Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója felszólalása kezdetén a turisztikaidesztináció-menedzsment (TDM) lényegére hívta fel a figyelmet. Mint hangsúlyozta: a desztináció lényege, hogy az adott térség minél több érdeklődésre igényt tartó elemét csomagban kínálja. – Ma már rövid idő alatt sok élményt akarunk gyűjteni, és ezt szolgálják a desztinációk. A Székelyföld ennek szellemében egyértelműen desztinációnak tekinthető – mondta Guller, megjegyezve, hogy a turisztikai térségeknek nem tesz jót, ha elsöprő többségben belföldi turisták látogatják, mert akkor a vendéglátók hajlamosak kifejezetten erre rendezkedni be. Hosszú távon ez távol tarthatja a más kultúrából érkezőket. Látványos fejlődés Hargita és Kovászna megye esetében pedig hangsúlyosan meg kell küzdeni ezzel a jelenséggel: megyénkben 75, Kovászna megyében pedig 90 százalékban romániai vendégek szállnak meg a hivatalosan bejegyzett, bejelentett szálláshelyeken. A mutatók ettől függetlenül jól alakulnak. 2012-ben még csak 178 ezer vendég szállt meg a két megyében, tavaly már 275 ezer – tudtuk meg Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnökének a kimutatásából. Ez 54 százalékos növekedést jelent, lényegesen jobbat, mint az országos 43 százalékos arány. László Endre, a mintegy harminc tagot – zömében Hargita megyeieket – számláló Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke az idei első négy hónap statisztikáinak ismeretében derűlátó: Hargita, Kovászna és Maros megyében is 8–11 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma tavaly, és ez az arány többé-kevésbé visszaköszön a legfrissebb kimutatásokban is. Kovászna megyében egyébként 2017 a turizmus éve, és nem titkolt célkitűzés, hogy átlépjék az évi 100 ezer turistát jelentő határt. Hiányosságok Grüman Róbert két fontos negatív tényezőre is felhívta a figyelmet. – A turisztikai információs irodák jellemzően helyi önkormányzati alárendeltségben működnek, hétköznap a délutáni órákig. Éppen hétvégén tartanak zárva, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk. A másik nagy gondunk, hogy az idegenforgalmi adó lehetőségeivel nem élnek a helyi önkormányzatok – közölte. Az idegenforgalmi adó (IFA) a legtöbb turisztikai vonzerővel bíró nyugat-európai városban ismert adónem, a Székelyföldön viszont nem igazán. Grüman szerint Háromszéken egyedül Kovászna városban vezették be: a vendégéjszakánként a turista által fizetett szimbolikus 1 lejekből 100 ezer eurónyi összeg gyűl össze évente. Az adó bevezetéséről és mértékéről egyébként a helyi tanácsok döntenek, de mivel a visszaosztás nem mindig a rendeltetésnek megfelelően történik – vagyis nem a turizmus fejlesztésére fordítják –, ezért nem igazán szívügyük a tanácsosoknak – mondta Mezey Zsolt, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás elnöke, a beszélgetés moderátora. Közös turisztikai célok Becze István Hargita megyei tanácsos a magyarországi és a hazai turisták igényeinek összehangolását kulcsfontosságúnak látja, akárcsak az önkormányzatok szerepét az infrastrukturális feltételek biztosításában. – Székelyföldi sajátosság, hogy Bukaresttől fölöslegesen várjuk el, hogy a turizmusunkat igazán támogassa. Nekünk magunknak kell fejlesztenünk a vendéglátóiparunkat. Amióta megyei szinten foglalkozunk turisztikai stratégiákban, azóta együtt gondolkodunk Kovászna és Maros megyével. Fejlesztési társulásokkal igyekszünk összehangolni a helyi és a megyék közti fejlesztéseket – mondta el Becze István. A Székelyföldnek egyébként öt olyan úti célja van, amelyet a székelyföldi desztináción belül aldesztinációként kezelnek. Ez a Hargita-hegység, a Maros megyével közös Sóvidék és a Kovászna megyével közös Csomád-Bálványos térség, továbbá a háromszéki kúriák és a Marosvásárhely és Maros völgye kastélyai aldesztináció. A „háttérben” a nyugati vendégeket is csalogatják A kerekasztal-beszélgetésen kevés szó esett a nyugati turistákról – ennek a kevésnek a többségét Ördög Ottiliától, a manchesteri Góbéfest szervezőjétől hallhattuk –, lapunk kérdésére azonban erre vonatkozóan is lényeges válaszokat hallhattunk László Endrétől. – A TDM-klaszterünk éppen azon dolgozik, hogy legkevesebb 45 nyugat- és közép-európai utazásszervező irodával együttműködést alakítson ki. Németországi, angliai, ausztriai, csehországi, szlovákiai, lengyelországi és moldovai irodákkal építjük a kapcsolatot külföldi vendégek vonzása érdekében – mondta László Endre. Kovács Hont Imre