Klaus Johannis államfő tegnapi, székelyföldi látogatása után bizakodva tekintenek a jövőbe a helyi elöljárók, hiszen a találkozó alkalmával a magyarokat nap mint nap érő sérelmeket ismertették az elnökkel, aki érdeklődve hallgatta őket. Felhívták a figyelmét arra, hogy a kisebbségi jogok betartásáról az érintettek beszélhetnek a leghitelesebben. Az államfő kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú autonómiát, de szükség van a decentralizációra, a regionalizációra, valamint a helyi autonómiára. [caption id="attachment_53486" align="aligncenter" width="2600"] A két megye tanácselnöke köszöntötte az államelnököt. Sérelmek vihara előtti diplomatikus csend Fotók: László F. Csaba[/caption] Az államfő tegnap délelőtt 10 óra körül érkezett meg a csíkszeredai megyeházára, a Szabadság téren az EMNT ifjúsági szervezete, a Minta által összehívott több tucatnyi tüntető várta őt. Érkezése után egyenesen a megyeháza lépcsőjére indult, ahol Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita és Kovászna megye tanácselnökei köszöntötték, majd bekísérték őt a „fehér ház” amfiteátrumába, ahol Következetesség és átláthatóság – jó gyakorlatok Hargita és Kovászna megyében címmel folytatott vitát több száz helyi elöljáróval. [caption id="attachment_53488" align="aligncenter" width="1000"] Ráduly ajándékát „csak” munkatársa vette át. Zászlós adok-kapok[/caption] Ne legyünk az ország mostohagyermekei! Borboly Csaba köszöntötte elsőként a jelenlévőket, felszólalásában pedig az általa legfontosabbnak tartott témákat emelte ki. A fiatalok itthon maradását elősegítő vállalkozásfejlesztést, valamint a mezőgazdaság fellendítését szorgalmazta. Felhívta az államfő figyelmét arra, hogy a munkaerőpiacon sikeres fiatalok felkészülésében fontos szerepe van az anyanyelv tanulásához szükséges optimális feltételekre, illetve a román nyelv differenciált oktatására is. A megyeitanács-elnök a kisebbségi jogok vitás kérdéseinek gyors rendezését jó szándékkal és józan párbeszéddel tudja elképzelni. Elmondása szerint a Csíki Magánjavak vagyonából támogatni lehetne a megyében az anyagilag rászoruló diákokat nemzeti hovatartozástól függetlenül. – A kulturális minisztérium nem támogatta megfelelően a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való felvételét. Meggyőződésem, hogy a mai látogatása után az elnök urat is a támogatók között tarthatjuk majd számon – fordult az államfőhöz Borboly. – Azt szeretnénk, hogy többé ne érezzük az ország mostohagyerekeinek magunkat. A nemzeti kisebbségek jogainak kérdése nem lehet aktuális politikai csatározások és érdekek alapja. A Gyulafehérvári Nyilatkozat világos, konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg, amelyek kedvezőek a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Úgy gondoljuk, a centenárium biztosítja a lehetőséget, hogy Románia teljes mértékben teljesítse a 100 évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeket. [caption id="attachment_53489" align="aligncenter" width="1000"] A politikus a jövővel foglalkozzon. Szerinte ennek nem része az etnikai alapú autonómia[/caption] Kettős mérce a magyarokkal szemben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nemcsak románul, hanem németül és magyarul is köszöntötte az államfőt, majd ő is Erdély és a Román Királyság egyesülésének közelgő évfordulójára utalva a Gyulafehérvári Nyilatkozatban található autonómiaígéretét kérte számon. – Mi nem akarunk sírni, hanem megoldást szeretnénk találni az Ön segítségével arra, hogy a magyar közösség számára is élhető hely legyen ez az ország. Kettős mércét alkalmaznak minden téren ebben az országban. A romániai bukovinaiak, tatárok stb. szabadon ünnepelhetik nemzeti ünnepüket, miközben a romániai magyar közösség számára március 15-e még mindig nem hivatalos nemzeti ünnep. Mi nem etnikai alapú autonómiát akarunk, hanem olyan autonómiát, amely európai, és amelynek köszönhetően jólétben élhetünk itt. Moldvának, Bukovinának saját zászlója van, így nem igazságos Székelyfölddel szemben, hogy nem lehet saját szimbóluma, sem saját nemzeti ünnepe – utalt a román törvénykezésben alkalmazott kettős mércére Tamás Sándor. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kijelentette, hogy a székelyföldiek nem gazdasági bevándorlók, saját szülőföldükön akarnak élni, és az elmúlt száz évben semmi mást nem tettek, mint itt maradtak, miközben a határok mozogtak a fejük felett. [caption id="attachment_53490" align="aligncenter" width="1000"] Johannis erős jelképnek nevezte a székely zászlót és a székely himnuszt. Elfogadta, meghallgatta[/caption] – A magyar közösségre veszélyforrásként tekintenek Romániában, sorozatos fenyegetések és megfélemlítések zajlanak a magyar vezetőkkel szemben. A magyar emberek számára nem biztosít egyenlő jogokat a román állam, az az állam, amelyről az utóbbi időben sokan hamisan hangoztatják, hogy mintaszerűen rendezte a kisebbségek ügyét. Nem akarunk semmit elvenni a többségiektől, tiszteletet és partnerséget kérünk a román államtól – hangsúlyozta. Szavai szerint a helyi önkormányzatok vezetői szinte hetente kapnak halálos fenyegetéseket azért, mert fel mernek szólalni a magyar kisebbség ügyében, amelyet a többségi közbeszédben stigmatizálnak, terroristáknak állítják be őket. Hozzátette: tévesek azok a híresztelések, miszerint a két magyar többségű megye az ország legszegényebbje, mivel az itteniek jóval többet adóznak, mint sok más megye lakói. Hozzátette, a Központi Fejlesztési Régióhoz való tartozás is hátrányosan érinti a térséget, mivel Brassó és Szeben megye gazdaságilag sokkal jobb helyzetben van, és elvonják az erőforrásokat: fejenként 170 euróval rövidítik meg évente a Hargita és Kovászna megyei lakosokat. Zászlócsere is történt Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere történelmi pillanatnak nevezte Johannis csíkszeredai látogatását, véleménye szerint ez kulcsfontosságú a régiók fejlesztése, Románia és a Székelyföld fejlődése szempontjából. Ráduly szerint az államfő az első, aki a két megye együttes meglátogatásával elismerte, hogy a két székelyföldi megyében élő emberek együvé tartoznak. Hozzátette, azért is történelmi ez a látogatás éppen Csíkszeredában, mert a szászok Szeklerburgnak, vagyis székely várnak nevezték a várost, és az elnök éppen ide hívta össze őket. Két és fél évvel a megválasztása után székely zászlót adott át a román államfőnek, amelyen szerepel Johannis megválasztásának dátuma, valamint a tegnapi látogatás dátuma. De azt is felírták rá, hogy annak idején hány százalékban szavaztak a székelyek Johannisra. A zászlót nem az elnök, csupán egyik munkatársa vette át, Johannis viszont egy román zászlót nyújtott át Csíkszereda polgármesterének, majd kezet fogtak. [caption id="attachment_53491" align="aligncenter" width="1000"] A látogatás során mindvégig érdeklődést mutatott az államelnök. A helyiek gondjait, elvárásait akarta feltérképezni[/caption] Johannis a zászlócserére utalva később úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy azért hallgatta végig a székely himnuszt és vette át a zászlót, mert szerinte az erős szimbólum. – Sok olyan térség van, amely turisztikai vagy kulturális vonatkozásban akarja népszerűsíteni magát, és ehhez történelmi szimbólumokat használnak fel. Azt hiszem, a vitának ebből kéne kiindulnia. Az a zászló nagyon sok politikai vitához vezetett, aminek szerintem az az oka, hogy míg például Bukovina zászlaját kizárólag turisztikai népszerűsítésre használják, addig ehhez a zászlóhoz mindig politikai követelések társultak. Tehát ez bonyolult ügy, de biztos van rá megoldás, ha megvan a szándék a feszültségek feloldására – nyilatkozta az államfő. [caption id="attachment_53492" align="aligncenter" width="1000"] A Szent István Otthonban kulturális programon vett részt. Csíksomlyói tájékozódás[/caption] A mindennapi gondokat is megismerte A tanácskozáson nemcsak a két megyeszékely polgár­mestere szólalt fel, hanem Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Gyerő József, Kovászna város polgármestere, valamint Bokor Sándor, Parajd polgármestere is. Mindannyian a közigazgatási munka során tapasztalt nehézségekre hívták fel a figyelmet. Parajd polgármestere arra figyelmeztette az elnököt, hogy a község számára valóban nagyszerű turisztikai lehetőségeket rejteget a sóbánya, de a vidéknek ez a nevezetessége továbbra is állami tulajdonban van. Az állam pedig nem veszi ki a részét az idegenforgalom fellendítéséből, ez a feladat teljes egészében az önkormányzatot terheli. Barti Tihamér a számvevőszék munkáját bírálta, mint mondta, túlságosan is szigorúan, majdnem megfélemlítő módon végzi a dolgát. [caption id="attachment_53493" align="aligncenter" width="1000"] A somlyói Szűzanyához is ellátogatott. A búcsú UNESCO-s támogatását várják tőle[/caption] Az etnikai alapú autonómia nem megoldás A decentralizációra szükség van, a regionalizáció bevezetése ajánlott, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítéséhez vezet – mondta Johannis, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy a történelmi témájú vitázást hagyják meg az akadémikusoknak, a politikusok pedig összpontosítsanak a jövőre, arra, hogy az ország lakosságának jobb legyen az élete. – A helyi és regionális autonómia hasznos lehet. De az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést. Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol a regionalizáció esetében egyenesen ajánlják, hogy a régió határának meghúzása ne etnikai ismérvek szerint történjen – jelentette ki az államfő. [caption id="attachment_53494" align="aligncenter" width="1000"] Székely termékeket kóstolhatott, vehetett szemügyre. Találkozás helyi termelőkkel[/caption] Templom- és üzemlátogatás A megyeházán zajló találkozó után Klaus Johannis meglátogatta a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomot, majd a csíksomlyói kegytemplomban Borboly Csaba és a ferences szerzetesek társaságában körbejárta a kegyhelyet, a Szűz Mária-szoborhoz is felment. Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő a helyszínen egy memorandumot nyújtott át az államfőnek arról, hogy támogassa a csíksomlyói kegyhely UNESCO-világörökség részévé nyilvánítását. Johannis ezután átment a Szent István Otthon udvarára, ahol az ott lakó gyermekek zenével köszöntötték, majd megtekintette az ott felállított kézműves- és helyitermék-vásárt. Útja onnan a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye borvízpalackozó üzembe vezetett, ahonnan Sepsiszentgyörgyre látogatott – itt klaszterek és közösségi fejlesztési társulások képviselőivel találkozott. Hivatalos programját a Vrancea megyei Mărăşti-ben zárta. Márk Boglárka