erős felhőzet
szórványos felhőzet
Még mindig aktív a vulkán
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Vulkanológiai Kutatócsoportja megmérte a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Csomád-hegység területének szén-dioxid-kiáramlását – közölte tegnap az MTA . Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid távozik a talajon keresztül, ez pedig a hosszan szunnyadó vulkánokra jellemző.
[caption id="attachment_51667" align="aligncenter" width="1000"]
A Szent Anna-tó és környéke izgalmasabb, mint hittük. Nem kitörő öröm[/caption]
Utoljára 32 ezer éve tört ki a Csomád, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak. A kutatócsoport korábbi vizsgálati eredményei alapján a földkéregben még található olvadék tartalmú magma. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe léphet. A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, hogy voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a Csomád életében.
A Csomádnál és környezetében számos helyen a vulkáni területekre jellemző mofetták találhatók. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp. Két, vulkáni gázokra szakosodott munkatárs, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu a népszerű turistacélpontnál, az Apor lányok feredőjénél és Lázárfalva mellett nagy felbontásban mérte a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét. Méréseik alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása, amely alapján veszélyre figyelmeztetnek a kutatók.
További 22 helyen mérték a gázkiáramlást, amiből meg lehetett becsülni a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak.
A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására. A további kutatások célja, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítsák a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt kapjanak a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról. A kutatócsoport tanulmánya a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban jelent meg.
HN-információ
A Szent Anna-tó és környéke izgalmasabb, mint hittük. Nem kitörő öröm[/caption]
Utoljára 32 ezer éve tört ki a Csomád, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak. A kutatócsoport korábbi vizsgálati eredményei alapján a földkéregben még található olvadék tartalmú magma. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe léphet. A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, hogy voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a Csomád életében.
A Csomádnál és környezetében számos helyen a vulkáni területekre jellemző mofetták találhatók. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp. Két, vulkáni gázokra szakosodott munkatárs, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu a népszerű turistacélpontnál, az Apor lányok feredőjénél és Lázárfalva mellett nagy felbontásban mérte a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét. Méréseik alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása, amely alapján veszélyre figyelmeztetnek a kutatók.
További 22 helyen mérték a gázkiáramlást, amiből meg lehetett becsülni a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak.
A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására. A további kutatások célja, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítsák a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt kapjanak a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról. A kutatócsoport tanulmánya a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban jelent meg.
HN-információ
