A színházi évad tervezése a szilveszteri előadás kiválasztásával kezdődik, ugyanis az jól meghatározott időponthoz kötődik, utána már csak azt kell eldöntenünk, hogy mit játszunk előtte meg utána – kezdte a Csíki Játékszín legújabb produkciójának ismertetését Parászka Miklós színházigazgató. A társulatvezető szerint a könnyedebb, szórakoztató, de igényes, a műfaji ismérveknek megfelelő darabok bemutatása hozzájárul a közönség színházba való szoktatásához. [caption id="attachment_61451" align="aligncenter" width="2600"] Parászka Miklós színházigazgató. Szórakoztató színház, komolyan Fotó: László F. Csaba[/caption] A Csíki Játékszín készülő szilveszteri bemutatóját ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján Parászka Miklós, a társulat vezetője: a Pierre Barillet – Jean-Pierre Grédy szerzőpáros A kaktusz virága című zenés előadás bemutatóját december 15-re tervezik. Az színházigazgató kitért a szórakoztató daraboknak a színházi repertoárban betöltött fontos szerepére, mondván, hogy az ilyen jellegű, a szélesebb közönségrétegek számára is érthető, befogadható és élményt nyújtó darabok alkalmasak arra, hogy az addig színházat nem látogatókat is becsalogassa a nézőtérre, felkeltve bennük a színházba járás igényét. Mint mondta, tudatosan foglalják bele a bérletkínálatba a szilveszteri könnyedebb előadást is, hogy minél változatosabb legyen műfaji szempontból az évad, hogy mindenki megtalálja a számára legközelebb álló, neki tetsző színpadi műfajt. – Ennek az elképzelésünknek a helyességét igazolja az a tény is, hogy tavalyi évzáró produkciónkat, a Vadnay László–Békeffi István–Márkus Alfréd szerzőtársak által jegyzett Tisztelt Ház című zenés vígjátékot nemcsak a közönség fogadta jól, hanem szakmai elismeréseket is hozott – emelte ki az igazgató. A készülő darab a közzétett ismertető szerint hétköznapi szerelmi történetet mutat be: „egy párizsi sztárfogorvos és szájsebész, Julien nők sokaságát bolondítja magába. Hogy ne kelljen lehorgonyoznia egyik kalandja mellett sem, gyűrűt húz és háromgyermekes családapaként mutatkozik be a hölgyeknek. Így találkozik a húsz évvel fiatalabb Antoniával, akinek kész lenne megkérni a kezét is, de ahhoz előbb el kell válnia a kitalált feleségétől. A lelkiismeretes Antonia ragaszkodik hozzá, hogy találkozzon Julien nejével a válás előtt. Végső elkeseredésében Julien a tíz éve mellette dolgozó asszisztenséhez, a kaktusznak gyúnyolt Stéphanie Vigneau kisasszonyhoz fordul segítségért.” – Olyan helyzeteket mutatunk be a színpadon, amelyekben a nézők is magukra ismerhetnek, olyan emberi tulajdonságok jelennek meg, mint hűség, tisztesség, no meg az ellentétük: hűtlenség, tisztességtelenség, illetve az ellentétekből adódó bonyodalmak – bocsátotta előre a színház igazgatója. Parászka Miklós beszámolt arról is, hogy gőzerővel zajlanak a próbák: a színészek a szöveget és a játékot gyakorolják be, külön készülnek a zenés-táncos jelenetekre, s külön gyakorol a zenekar – ez utóbbinak nem jutott már hely a színház próbatermeiben, az igazgatói irodát bocsátották a zenészek rendelkezésére. Megemlítette azt is, hogy a darab eredetileg prózai előadás volt, s a hatvanas évektől játsszák folyamatosan a világ színházaiban, a zenés változat a magyar fordításhoz készült, Szenes Iván dalszövegeire Nádas Gábor írt zenét, a készülő előadás zenéjének hangszerelését Bene Zoltán végezte. – Tehetséges csíki zenészekkel dolgozunk ezúttal is – húzta alá az igazgató. Az előadás rendezője a csíki közönség által színészként ismert Kányádi Szilárd. Arra a kérdésre, hogy miként tud rendezőként viszonyulni színészkollégáihoz, a fiatal rendező elmondta, eleinte furcsa volt számára a helyzet, de már belerázódott ebbe a szerepkörbe, a vállalt munkát felelősen kell végezni. A színházigazgató megemlítette, hogy a díszlet és a jelmezek a debreceni vendégművész, Kelemen Kata munkája, azé az alkotóé, aki már több alkalommal dolgozott a csíki társulattal, s aki kreativitással pótolja, szűkös anyagiakat, ha kell, improvizál, s a lehető legtöbbet hozza ki a rendelkezésére álló anyagokból. A december 15-i bemutatóra a Bánk bán-bérlet érvényes, jegyek a fennmaradó helyek függvényében vásárolhatók. Az élőzenés előadás bérletszünetben december 30-án, a színházi óévbúcsúztatás ünnepi alkalmával is megtekinthető. A két ünnep között – pontosabban a december 22–30. időszakban –, bérletszünetben a közönség megtekintheti a társulat teljes felnőttrepertoárját, így 22-én a Csalóka szivárvány, 27-én A párnaember, 28-án a Portugál, 29-én Az öldöklés istene, 30-án pedig A kaktusz virága című produkciókat tűzték műsorra. Az igazgató elégtétellel nyugtázta, hogy sikeres volt a Mikulás alkalmával, tegnapra meghirdetett gyermekelőadás – a Hanyistók avagy a grófkisasszony és a lápi szörny története –, számos gyermek látogatott a színházba, s egy névtelenséget kérő adakozó száz hátrányos helyzetben élő gyermeknek vásárolt színházjegyet. A gyermekelőadások hozadékának nevezte azt is, hogy a két ünnep közötti előadással az ünnepekre hazatérőknek, köztük a csíki színházon felnőtt, s most az egyetemi városok magyar társulatainak előadásait látogató – és éltető – diákoknak akarnak lehetőséget biztosítani arra, hogy ne maradjanak le a Csíki Játékszín egyetlen előadásáról sem. Sarány István