Gyengén teljesítő intézmény, megoldatlan informatikai problémák, hónapokat késő területalapú és állattámogatási kifizetések – többek között ezek okaira kellett kedden a szenátus előtt magyarázatot adnia Achim Irimescu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek. A tárcavezető válaszaitól a támogatásra váró gazdák nem lettek boldogabbak. [caption id="attachment_24231" align="aligncenter" width="1000"] Az APIA csíkszeredai székhelye. Kis csúszás Fotó: Domján Levente[/caption] Április 8. előtt nem képes folyósítani a 2015-ös évre járó területalapú támogatás maradványösszegeit a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), de májusnál hamarabb ne számítsanak támogatási pénzre az állattartó gazdák sem – ismerte el keddi, szenátusi meghallgatásán Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető ennek ellenére úgy vélte: nincs szó késedelemről, hisz a 2015-ös támogatások hivatalos kifizetési határideje 2016. június 30-a. Összecsúszik a támogatás-kifizetés a kéréselvétellel A felsőház plénuma előtt a tárcavezető Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kezdeményezésére számolt be az APIA-s támogatások hónapok óta húzódó kifizetésének és az ügynökség körül kialakult káoszállapot okairól: a miniszter válaszaival azonban a meghallgatást indítványozó Har­gita megyei politikus egyáltalán nem volt megelégedve. – Ne csak a sajtónak nyilatkozzon arról, hogy az APIA-nál mi zajlik és miért késnek hónapokat a kifizetések, hanem a kormányt megszavazó intézmény, a parlament előtt is vállalja mindezt. Sajnos nem sok újat mondott: nem számíthatunk túl nagy előrelépésre sem az APIA-s kifizetések, sem pedig a kiírások tekintetében. Én abban reménykedtem, hogy a miniszternek – valamilyen csoda folytán – sikerül az APIA munkáját, eljárásait megsürgetni. Ez sajnos nem sikerült, és továbbra is csak április 8-ától kezdődően ígéri az első területalapú támogatási kifizetéseket. Ez azért is kellemetlen, mert egy héten belül az APIA kifizetéseket előkészítő munkája egymásra tevődik az új kérések elvételével. A 2016-os támogatás-igénylési kampány ugyanis március 1-jétől indul – nyilatkozta lapunknak a miniszteri beszámolót követően Tánczos. Utóbbival kapcsolatban megjegyezve, már az egységes területalapú és állattámogatási kérelmek benyújtási eljárására vonatkozó miniszteri rendelet is megjelent. – Ez azt jelenti, hogy március elsejétől két fronton kell az amúgy is gyengén teljesítő intézménynek harcolnia. Attól tartok, hogy emiatt még a támogatások kifizetésének április 8-i dátuma is veszélybe fog kerülni – fűzte hozzá Tánczos. Pályázóidegen hozzáállás az AFIR-nál Mint a szenátortól megtudtuk, a felsőház plénumában felszólalók az APIA-s ügyeken kívül más, vidékfejlesztésre vonatkozó javaslatot is ajánlottak a mezőgazdasági miniszter figyelmébe: ezek közül a székelyföldi gazdákat leginkább az uniós vidékfejlesztési pályázatok kiírási és elbírálási rendszerének a rendbetétele érinti. – Évekkel ezelőtt egy rugalmas, többé-kevésbé tisztességesen eljáró rendszerrel dolgozhattak a gazdák, ma viszont, ha valaki uniós pályázatot tesz le, szinte biztos, hogy valamilyen apró kifogással a pályázatát visszautasítják. Az új kiírásokat úgy fogalmazzák meg, hogy értelmezhetőek legyenek az előírások – erre hívtam fel a miniszter figyelmét – újságolta lapunknak Tánczos. Leszögezte: nemcsak az APIA-nál mutatkoznak komoly problémák, hanem a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) berkeiben is kontra-produktív mentalitás uralkodott el: inkább veszítse el állatait, pályázati támogatását a gazda, semmint a velük foglalkozó hivatalnokoknak kellemetlensége származzon. Ezt a hozzáállást kellene megszüntetni – foglalta össze az Achim Irimescunak javasoltak lényegét Tánczos. [box type="shadow" ]Mi köze a B kategóriás műemlékeknek a kultúrotthonokhoz? Nem helyénvaló, hogy az új Vidékfejlesztési Program 7.6-os, épített örökségvédelmet célzó intézkedésében egy kalap alá vonva versenyeztetik a kétszáz-háromszáz éves, B kategóriás műemlék épületek felújítására pályázókat a kommunista kultúrotthonok, művelődési házak illemhelyeinek modernizálására pályázó önkormányzatok projektjeivel – hívta fel Achim Irimescu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter figyelmét a közvitára bocsátott intézkedés ellentmondásaira szenátusi meghallgatása alkalmával Tánczos Barna szenátor. A Hargita megyei politikus az örökségvédelmi program hiányosságaira a múlt hét végén leomlott szászveresmarti evangélikus vártemplom tornyát hozta fel példaként, kérve a minisztert, hogy a 7.6-os intézkedésen belül külön összeget különítsenek el a műemlék épületek felújítására, és külön keretösszeget a kultúrházak modernizálására és felszerelésére pályázók számára. – A két finanszírozás jelenleg egy intézkedésen belül van, viszont semmiképp sem tartom etikusnak és tisztességesnek, hogy a finanszírozási források terén a több száz éves műemlék épületek felújítását és a kultúrotthonok tetőcserepeinek vagy vécékagylóinak cserélését együtt versenyeztessék – hangsúlyozta lapunknak Tánczos Barna. A 2014–2020-as időszakra kidolgozott PNDR 7.6-os intézkedése keretében 194 millió euró áll a pályázók rendelkezésére: a megpályázott beruházások finanszírozására pedig az önkormányzatok – 85 százalékos uniós és 15 százalékos kormányzati hozzájárulásnak köszönhetően – 100 százalékos támogatást nyerhetnek.[/box] Domján Levente