Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármester elégettségének adott hangot a hír hallatán.

– Egy héten belül másodszor is számunkra kedvező döntés született,

köszönöm a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jogászainak, hogy kiállnak mellettünk – nyilatkozta az elöljáró a Hargita Népének, nem sokkal azt követően, hogy értesült a bírósági ítéletről.

A szerda reggeli, csíkszeredai sajtótájékoztatót ugyanakkor még a betonkeresztek eltávolításáról tartotta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az alcsíki település polgármestere, akkor még nem tudtak az újabb ítéletről, az ugyanis később került fel a bíróság honlapjára.

Borboly Csaba három főbb pontban foglalta össze az elmúlt néhány nap fejleményeit.

– Az első pont, hogy a betonkeresztek egy részét a régi sírokra építették rá, ami elfogadhatatlan. Azért beszélek csupán betonkeresztekről, mert korábban a Bákó megyei ortodox egyház képviselőit is megkértük, hogy egy vitatott temetőről lévén szó, ne avassanak fel ott semmiféle emlékművet a hősöknek. Ugyanis egyrészt nincsenek ott eltemetve, másrészt ez csupán közpénzből jogtalanul megöntött kereszt, semmi egyéb, viszont ezzel visszás helyzetet teremtenek – mondta az elöljáró. Hozzáfűzte: a központi sajtóban sajnos így is előfordult, hogy az információk ferdítve jelentek meg. Emlékeztetett: a betonkeresztek elhelyezésére nem kapott engedélyt Dormánfalva önkormányzata.

Mint részletezte: a második pont,

amit tisztázni kell, hogy egyértelmű szabályzat vonatkozik a katonai temetőkre: csak a Védelmi Minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) vehet nyilvántartásba hősök tiszteletére avatott helyszíneket,

ez sem történt meg az úzvölgyi katonatemető esetében.

Hozzáfűzte: a harmadik pont, amelyet rögzíteni kell: Dormánfalva törvénytelenül tulajdonította el a katonatemetőt.

– Csíkszentmárton önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa és a Bákó megyei prefektus is kiállt a jogtalan határozattal hivatali magánterületbe vett terület visszaszerzésére irányuló perben, és nyertünk. Az országban nem működik olyan állami szerv, amely az Úzvölgyében történtekre vonatkozóan ne mondta volna ki, hogy illegális építkezést végeztek a dormánfalviak. Ha megnézzük az elmúlt időszakot, akkor a dormánfalviak számos hivatali visszaélést követtek el. Az Úzvölgye kapcsán tizenkilenc per zajlott, illetve zajlik, és kivétel nélkül az összesben nyerésre állunk – szögezte le Borboly.

A közvetlen érintett

Birtalan Sándor polgármester a sajtótájékoztatón is megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, valamint Hargita Megye Tanácsa jogászainak a munkáját az ügyben.

– Csíkszentmártonnak, kis önkormányzatként, az anyagi lehetőségei végesek. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ingyen vállalta az ügyet. Köszönjük mindkét félnek, hogy kiállnak az önkormányzat mellett – fogalmazott Birtalan. Hozzátette:

a román fél részéről a sajtóban elszomorító tudósítások látnak napvilágot, ami nem tesz jót senkinek, a válságok sújtotta helyzetben lennének egyéb fontosabb ügyek, mint a pereskedés,

mondta a polgármester. A végén kiemelte: a temető eddig is mindenki előtt nyitva állt, aki meg akart emlékezni a hősi halottakról.

A megyeelnök a temetőlátogatás apropóján kifejtette: a határozat értelmében Csíkszentmárton önkormányzata rendelkezik arról, hogy a továbbiakban kik azok, akik látogathatják a hősök temetőjét.

A következő lépés

– Az ítélőtábla végzése értelmében, és hogyha valóban létezik Romániában jogállamiság, Dormánfalvának kötelessége eltávolítani a betonkereszteket. Hogyha ennek mégsem tesznek eleget a moldvai település vezetői, abban az esetben az építkezési felügyelethez fordulhatunk, és ők elrendelik a keresztek lebontását, illetve kijelölik, hogy kinek kell lebontania. Ha továbbra sem tenne eleget a másik fél, akkor Hargita Megye Tanácsa vagy Csíkszentmárton önkormányzata bontja le, a rendőrség közreműködésével, viszont a bontási költségek a dormánfalvi hivatalt terhelik. Remélem, nem lesz erre szükség, és a törvényt ezúttal betartja a másik fél is – fogalmazott a megyeelnök.

A szerdai bírósági ítélet, előzmények

A Bákó Megyei Ítélőtábla szerdai ítélete, amely jogerősen törölte Dormánfalva városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, annyiban nem jelent újdonságot, hogy tulajdonképpen jóváhagyta a az alapfokon eljáró Moinești-i Bíróság 2022. március 24-én hozott ítéletét.

Korábban Dormánfalva önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert 2021 októberében a moldvai önkormányzat jogerősen elvesztette. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a nevét felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónián. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül később több személyt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.