Rangos konferenciának adott otthont a Sapientia – EMTE csíkszeredai karai. 13 ország 115 oktatója, kutatója és szakembere tartott előadásokat pénteken és szombaton az Idegen–Străinul–Stranger címet viselő konferencián. Az idegenséget mint átfogó témakört különböző szakterületek szerint – irodalom, nyelvészet, kommunikációs tudományok, antropológia – vizsgálták és értelmezték. [caption id="attachment_48311" align="aligncenter" width="1000"] Román–magyar idegenkép a mindennapokban. Háromnyelvű konferencia Fotó: László F. Csaba[/caption] Az idegen mint kisebbség, többség, mint belső és külső vagy elnyomó és felforgató, esetleg szétzüllesztő, de mint ellenség és mint segítő is terítékre került. De szó volt az előadásokon az idegenek nyelvéről, szerepükről a néphagyományban, az irodalomban és a filmben kialakult képükről. A manapság globálisan aktuális migránsképről is értékes előadások hangzottak el. A konferencia nyitómozzanataként Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia szenátusa elnökének köszöntőüzenetét hallgatták meg, amelyet Papp Levente dékánhelyettes tolmácsolt. A szenátus elnöke kitért a konferencia háromnyelvűségének jelentőségére, kiemelve, hogy az eseményen az angol nyelv egyrészt a lingua franca, másrészt idegen nyelvként is jelen van. Mindeközben a konferencia helyszínén, Csíkszeredában a mindennapok kapcsolataiban is jelen van a román–magyar idegenkép. Köszöntőjét azzal a gondolattal zárta, meggyőződése, hogy a világnézetek, kultúrák, tradíciók, idegenségek közötti kommunikáció elengedhetetlen. Lázár Ede, csíkszeredai dékán angolul tartotta meg köszöntőbeszédét, amelyben az üzleti élet, a piackutatás szemszögéből nézve kijelentette, hogy ebben az ágazatban nincs olyan kifejezés, hogy idegen, nem tartanak számon demográfiai információkat. Hozzátette, a mai, kereskedelmen alapuló világ jellegzetessége, hogy a vásárlási, fogyasztási szokásaink határoznak meg minket. A dékán szerint a fogyasztói társadalom nagy paradoxona, hogy miként tudja kielégíteni a változatos igényeket, miközben az átlagost könnyű megmagyarázni, a szokatlant azonban nem lehetséges. Tapodi Zsuzsa egyetemi docens románul és magyarul, míg Hubbes László Attila egyetemi adjunktus angolul köszöntötte a vendégelőadókat és hallgatókat. Elmondták, mindannyian érintettek vagyunk az idegenség kérdésében, és miközben magunkhoz próbáljuk alakítani a világot, újabb „idegendzsungelt” teremtünk, mítoszokat kreálunk, miközben a különböző korok idegenmítoszai egymás mellett léteznek. Az első, plenáris előadást J. T. Joep Leerssen, az Amszterdami Egyetem professzora tartotta A tábortűz és a kandalló: az idegen kontra otthonosság címmel. Az érdekfeszítő előadáson az európai és a kontinensen kívüli, egymásról és idegenekről kialakított sztereotíp, sokszor ellentmondásos, de mégis egyformán elfogadott képekről beszélt. Márk Boglárka