Irodalmi est a megyei könyvtárban
A kortárs irodalomról vagy jót vagy semmit – hangzott el tegnap a Kájoni János Megyei Könyvtárban megszervezett irodalmi esten, ahol Gyukics Gáborral – a magyarországi Open Reading (Nyitott versfelolvasó) és a Jazzköltészeti estek meghonosítójával – és Jász Attilával – indián nevén: Csendes Toll – ismerkedhettünk meg, akiket a székelyudvarhelyi születésű Murányi Sándor Olivér mutatott be a közönségnek.
[caption id="attachment_80678" align="aligncenter" width="1000"] Gyukics Gábor egyik versét szavalja Murányi Sándor Olivér és Jász Attila társaságában[/caption]
Már kezdésként közölték, hogy ez nem előadás jellegű, a közönség nyugodtan bekapcsolódhat, kérdezhet a vendégektől. Murányi Sándor Olivér úgy fogalmazott: hárman vigyáznak ránk, hogy ne unatkozzunk.
A beszélgetést Murányi moderálta, kinek kérdéseire a két magyarországi költő röviden beszélt eddigi munkásságáról. Jász Attila, amellett, hogy költő, esszéket is ír, illetve az Új Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője. Elmondta, mindig is izgatta a kísérletezés. Tizenéves korában találkozott először József Attila verseivel, akkor döntötte el, hogy ő is verseket szeretne írni. Majd röviden mesélt az irodalmi folyóirat Új Forrás-est elnevezésű, havonta megszervezett rendezvényéről, amelyet nyitott rezervátumként jellemzett.
– Kinyitjuk a rezervátum kapuját, és beengedjük a sápadt arcúakat. Nemcsak nyomtatott folyóirat a miénk, hanem olyan törzs is, amely megmutatja azt, amit csinált. Ötvözzük a zenét, az irodalmat és a képzőművészetet, előadókat, zenészeket, filmrendezőket hívunk – mesélt az Új Forrás-estről Jász Attila.
Gyukics Gábor amerikai kalandjairól beszélt, mondván, tizenhat évet élt az Újvilágban. Több nagyvárosban is lakott, megvetette lábát Saint Louisban, San Franciscóban és Brooklynban. Több műfordítása megjelent már, többek közt József Attila válogatott versei angolul, és a csipeva törzshöz tartozó Jim Northrup indián költő alkotásai magyarul. Saját verseit free-jazznek tartja.
– A zenét és a vers szövegét össze kell hangolni – mondta Gyukics Gábor.
A találkozón olyan kérdésekről is beszéltek, mint például: ki lehet-e kerülni a kortárs magyar irodalmat, úgy, hogy külföldről hazatérve ismertté váljon valaki?
Zárásként mindketten szavaltak néhányat a verseik közül, akadt közöttük olyan, személyesebb hangvételű, amelyik még nem jelent meg nyomtatásban.
Szőke Zsuzsa