Hagyományos folklórműsorra készülnek
A folklórműsor azt jelenti, hogy a ránk hagyott táncos örökséget eredeti formában visszük a színpadra – hangzott el a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadásának beharangozó sajtótájékoztatóján. Az együttes tagjai a jövő heti bemutatóra készülnek hiszen legújabb, kÚtjaink című folklórműsorukat december 12-én, kedden mutatják be.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes néptáncosainak koreográfiáiból áll össze az együttes legújabb folklórműsora, amelynek címe kÚtjaink. András Mihály igazgató úgy véli, azért találó cím ez, mert egy hagyományos folklórműsor esetében vissza kell menni a tiszta forráshoz, és az igazgató szerint a műsor saját kútfőből ered. Emellett a cím utal arra az útra, amelyet a táncosok járnak be a Hargita Együttesnél, ahogyan a táncosból alkotókká, koreográfussá válnak.
– A maga útján mindenki egy-egy településre, tájegységre ment el, és onnan hozott valamit a Hargita Együttes műsorába
– közölte az igazgató.
Szabó László néptáncos, a műsor művészeti vezetője hangsúlyozta, hogy a több mint egyórás előadás összeállítása csapatmunka volt, hiszen összesen hét táncos koreográfiája található meg benne.
– A folklórműsor azt jelenti, hogy a ránk hagyott táncos örökséget eredeti formában visszük a színpadra, drámai elemek és narratíva nélkül
– magyarázta Szabó László.
Császár Szabolcs hozzátette, hogy a folklórműsort nem érteni, hanem érezni kell, hiszen a táncok és népviseletek gazdagsága elvarázsolja a nézőket és a néptáncosokat egyaránt. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a tematikus előadásokra is szükség van, Kelemen Szilveszter szerint azért, mert ha témát adnak egy előadásnak, nemcsak a néptánc kedvelőit csalogatják el az előadásra, hanem másokat is.
A kÚtjaink című folklórműsor első műsorszámát Szabó László és felesége készítette, amelyben a mezőségi legényesek feszességét és eleganciáját mutatják meg, illetve a mezőségi forgós-forgatós páros táncoknak azt a sajátosságát, hogy a férfi és nő között nincs alá-fölé rendeltségi viszony, a párok egyenrangúak. A második műsorszám széki néptáncokból áll, amelyet Kelemen Gabriella koreografált. Bonchidai néptáncokat is előadnak Császár Szabolcs koreografálásában, ebben a műsorszámban a magyar és román néptáncok játéka tekinthető meg. A negyedik műsorszámot Bara Szabolcs állította össze, a kalotaszegi Méráról és Bogártelkéről származó néptáncokat viszik színpadra. Ezt követően felső-tiszavidéki néptáncokat láthat az érdeklődő közönség Gábos Endre koreografálásában, aki nagyecsedi pásztorbotolót és magyar verbunkot visz színpadra.
– A pusztai ember életmódja meghatározta a táncukat. A szabadság jellemzi őket a táncszerkesztésben, és a játékossággal összefonódó tüzesség jellemzi a botolót
– tette hozzá Gábos Endre.
Ezután a Felső-Maros mentén levő Vajdaszentiványról származó táncokat láthat a közönség, amelyet Császár Szabolcs koreografált, majd a Küküllő mentén levő Magyarszentbenedekről származó táncokból a Gábor Dénes által koreografált műsor lesz színpadon. Az előadás zárószáma a Székelyföld és Mezőség határán levő Mezőkölpényről származik, amelyet Kelemen Szilveszter állított színpadra.
– Minden van ebben a zárószámban, ének, tánc, zene, csujogatás, dobolás, sok pördítés és szép népviselet
– mondta végül Kelemen Szilveszter néptáncos.
A műsor zenei szerkesztője András Orsolya és Mihó Attila, akik a koreográfusokkal egyeztetve állították össze a zenét. A Hargita Együttes tagjai kedden este hét órakor mutatják be legújabb előadásukat, amely szerdán ismét látható lesz, szintén hét órakor a Városi Művelődési Házban. Jegyek válthatók a www.bilete.ro oldalon vagy a Hargita Együttes titkárságán hétköznaponként reggel nyolc és délután négy óra között, illetve ugyanott az előadások előtt egy órával. Ugyanakkor az együttes előadja a Boldogasszony tenyerén című előadást december 26-án, este hét órakor.