Nem nyújtottak be óvást, így véglegesnek tekinthető a kedden közölt eredmény a Csíki Székely Múzeum menedzseri versenyvizsgáját illetően: Gyarmati Zsolt érte el a magasabb pontszámot, így ő maradhat az intézmény vezetője. A munkaközösség mintegy háromnegyede ugyanakkor kitart amellett, hogy menedzseri minőségében nem tudja támogatni a továbbiakban Gyarmati Zsoltot. [caption id="attachment_85677" align="aligncenter" width="1000"] Csíki Székely Múzeum. Békétlenség? Fotó: László F. Csaba[/caption] A Csíki Székely Múzeum menedzseri tisztségének betöltésére meghirdetett versenyvizsgára ketten jelentkeztek: az intézményt több mint 15 éve irányító Gyarmati Zsolt, illetve Botár István régész – szintén a múzeum munkatársa. Előbbi mellett szólt a tapasztalata, és hogy irányítása alatt nemzetközi hírnévre tett szert az intézmény, utóbbi pedig a munkaközösség javának támogatását élvezte. Gyarmati Zsolt a menedzseri tervre, valamint annak megvédésére is nagyobb pontszámot ért el kihívójánál, de feltehetőleg a legnehezebb mandátumát kezdi el. Rendezni a helyzetet Füleki Zoltán alpolgármester elmondta: a kedden közzétett eredményre szerdán nem nyújtottak be óvást, így pedig véglegesnek tekinthető a kiközölt eredmény. Füleki kifejtette: bár az előző menedzseri ciklusának záróértékelésén valóban olyan magas minősítést kapott Gyarmati Zsolt, hogy versenyvizsga kiírása nélkül is megbízhatták volna az újabb mandátummal, de a múzeumi munkaközösségen belül kialakult válság miatt úgy döntöttek, megversenyeztetik. – Szabályos, törvényes versenyvizsga zajlott le, és Gyarmati Zsolt a tenderfüzet mentén írta meg a dolgozatát és közölte elképzeléseit a múzeum vezetéséről, illetve a kialakult helyzet megoldásáról. Az eredményt mindenkinek el kell fogadnia, a régi-új intézményvezetőnek pedig sürgős feladata a feszültség feloldása. Mindkét dolgozat nagyon jó volt, érdemesnek tartanám a másik pályázatba foglalt ötleteknek is a bevezetését a múzeumi tevékenységek közé – fogalmazott Füleki Zoltán, akinek meglátása szerint a döntéseket illetően szélesebb körű szakmai grémium bevonásával, továbbá a személyeskedésen való túllépéssel lehetne javítani a helyzeten. Fenntartják az álláspontjukat A múzeum 20 aktív alkalmazottja közül 15-en vallják azt, hogy továbbra sem támogatják Gyarmati Zsoltot igazgatói minőségében. A menedzseri tervek megvédésének szóbeli vizsgáján tízen részt vettek, az eredményt elfogadják, ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodnak – közölte Kósa Béla, a munkaközösség mintegy háromnegyedének álláspontját képviselő muzeológus. – Továbbra is mély bizalmi válság jellemzi a menedzser és a munkaközösség nagy részének kapcsolatát, és nem tudjuk, hogy mit hihetnénk el a dolgozat megvédésekor elhangzott ígéretek közül. Számunkra mindabból nem derült ki sok konkrétum, de várjuk a szóbelin elhangzott ígéretéhez híven a menedzseri tervének nyilvánossá tételét. Továbbra is az az egyetlen célunk, hogy a múzeum működni tudjon, de ha egy vezető nem tudja maga mögött az alkalmazottai háromnegyedének a támogatását, akkor bizonytalanságot érzünk – mondta Kósa Béla. Mint elmondta: Gyarmati Zsolt szinte csak az adminisztrációs személyzet bizalmát élvezi, a kifejezetten múzeumi szakmai alkalmazottak azonban változást akarnak. Mint megtudtuk: munkabeszüntetésre nem készülnek ugyan, de művészi projektekkel kívánják kifejezni elégedetlenségüket, amelynek hiteles alátámasztására tényfeltárás is folyamatban van. Gyarmati: az állami munkahely nem magánvállalkozás Gyarmati Zsolt megkeresésünkre kifejtette: az elmúlt két hónapban rengeteg bátorítást kapott a múzeumbarát közönségtől, régi szeredaiaktól és fiatal, otthonteremtő értelmiségiektől egyaránt. Mindez pedig megerősítette abban a hitében, hogy folytatnia kell a munkáját. – Éppen itt van az ideje, hogy mindenki a legjobb tudása szerint végezze a rábízott feladatot, napi nyolc órában, úgy, mint minden más munkahelyen. A muzeológus a munkaköri leírása és egyéb rábízott feladata mentén, a menedzser pedig a fenntartó által meghatározott szempontok szerint, a megírt tervnek megfelelően dolgozzon. Aki magánvállalkozásként tekint állami munkahelyére, és ebből remél anyagi hasznot, annak nincs helye az intézményben – válaszolta az igazgató arra a kérdésünkre, hogy miként kezeli majd a nézeteltérésből kialakult helyzetet. – Menedzserként alapvető célom, hogy a munkatársak jól érezzék magukat a munkahelyükön, javuljon a belső kommunikáció és mindenki maximális tudása szerint segítse az intézmény fejlődését – tette hozzá. Gyarmati Zsolt egyébként a helytörténeti gyűjtemény gyarapítását, a műtárgybarát környezet további fejlesztését, látványos kiállítások szervezését, a várostörténeti kutatás határozott támogatását, a múzeumpedagógiai foglalkozások fejlesztését, a látogatóközpontú múzeum eszméjének megvalósítását nevezte következő mandátuma prioritásainak. Kiemelte ugyanakkor a minőségi, értékorientált szabadidős rendezvények befogadásának fontosságát is. Kovács Hont Imre