Egyértelműen hátrányos megkülönböztetés éri a székely megyék önkormányzatait az ország többi megyéjével szemben a román állam hatalmi, ellenőrző szervei részéről. Ezzel együtt Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata összehangolja tevékenységét, de ha megpróbálnának közösen pályázni támogatásokra Székelyföld néven, akkor az „biztosan kicsapná a biztosítékot” – értett egyet Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor, a három székely megye tanácselnöke a Székelyföld fejlesztése – együttműködés jogszabályokon innen és túl című tusványosi panelbeszélgetésen. [caption id="attachment_92148" align="aligncenter" width="1000"] Hinnünk kell, hogy egyenrangúak vagyunk. Jogszabályokon innen és túl Fotó: Szőke Zsuzsa[/caption] A tegnapi beszélgetés kezdetén elhangzott: Hargita és Maros megye saját fejlesztési stratégiájukat nagyrészt saját szakembercsapatával terveztette meg, külsős szakértőket csak indokolt esetben – például hulladékgazdálkodás terén – vontak be, ilyenkor meg is fizették őket, Kovászna megyében pedig a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakértőivel közösen oldották meg a feladatot. Székely találkozási pontok Ezt követően a három önkormányzat együttműködéséről faggatta a tanácselnököket Benedek Erika, Kovászna megyei önkormányzati képviselő, a beszélgetés moderátora. Borboly Csaba kijelentette: nem szívesen teszi ki a Kovászna és Maros megyével közös határra a megyenévtáblát. Kifejtette: a kommunista rendszerben nem lehetett megyei utakon megközelíteni a szomszédos székely megyéket, csak az országutakat lehetett használni. Azóta azonban egész jól haladtak, összesen tizenegy utat építettek meg, amely a Székelyföldet összeköti. Az elöljáró ugyanakkor szóvá tette: országos összevetésben Hargita, Kovászna és Maros megye az a 13 megye között van, amelyik az európai uniós források felhasználását illetően alulfinanszírozott. Péter Ferenc úgy látta: akad bőven közös pont a három megyében. Elmondta: három éve még a Maros és Hargita megyét összekötő hat megyei út közül egyiken sem volt aszfaltburkolat. Azóta a Kőrispatak és Bözöd közötti megyehatárnál már felújították az utat, a többi beruházással is haladnak, készülnek a tervek. Az infrastruktúra meg a kultúra is fontos Az elöljáró szerint ugyanakkor a legnagyobb előrelépést az jelenti, hogy október 27-től napi repülőjárat indul Marosvásárhelyről Budapestre, amely közelebb hozza a magyar fővárost Székelyföldhöz. Tamás Sándor ugyanakkor emlékeztetett: még mielőtt nekifogtak volna a munkának, a három székely megye vezetése végigbeszélte a követendő fejlesztési stratégiát. Hozzáfűzte: bár az infrastruktúra-fejlesztés is rendkívül fontos, legalább ennyire nagy jelentősége van annak is, hogy sikerül-e kiépíteni Székelyföld gazdasági és kulturális erőterét. – Fontos, hogy kinek építünk, és az a közösség mit gondol önmagáról – jelentette ki Tamás Sándor. Szóvá tette: jelenleg a román többség és a magyar kisebbség közti viszonyt fölé-, illetve alárendeltség jellemzi. Ezen kell változtatni, hogy mellérendeltségi viszony legyen a két közösség között, vagyis a román állam államalkotó tényezőnek ismerje el az erdélyi magyarságot. Az elöljáró szerint elsősorban saját hozzáállásunkon kell változtatnunk, azaz el kell hinnünk, hogy egyenrangú partnerei vagyunk a román többségnek. Székely önkormányzatok ellenszélben Abban mindhárom székelyföldi megyeitanács-elnök egyetértett, hogy nap mint nap tapasztalják, hogy a román állam hátrányosan megkülönbözteti őket, az ország nem magyar vezetésű megyei önkormányzataival szemben. Borboly Csaba elmondta: naponta egy köbméternyi papírt használ el a megyei önkormányzat, csak arra, hogy fénymásolja a különböző feljelentések miatt a bíróságokhoz eljuttatandó hivatalos dokumentumokat. Az elöljáró szerint nem elég csak a törvényhozó munkában részt venni, saját jogérvényesítéssel foglalkozó csapatot kellene létrehoznia Székelyföldnek. Kiss Előd-Gergely