A Családorvosok Országos Egyesülete – fővárosi, múlt hétvégi ülését követően – úgy döntött, hogy tagjai nem írják alá a szerződéseket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, mivel a nemrég közzétett keretszerződés-módosítási tervezetet lealacsonyítónak és diszkriminatívnak tartják. Ugyanakkor költségvetés-növelést kérnek és követelik a számítástechnikai rendszerben tapasztalható gondok orvoslását. [caption id="attachment_26430" align="aligncenter" width="620"] Családorvosi rendelés. Mindenki várakozik Fotó: László Róbert[/caption] Március 31-én lejár a tavaly kötött, már meghosszabbított szerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, és április 1-től új szerződések kellene érvénybe lépjenek – magyarázta dr. Soós-Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. – Patthelyzet van jogi szempontból, mert az új keretszerződés hatályba helyezését elhalasztották, és emiatt csak tíznapos késéssel léphet érvénybe, így április 1-től nincs jogi alapja a biztosítópénztárnak arra, hogy szerződést vagy szerződés-kiegészítést kössön velünk. Ez a procedurális akadály. Ami viszont ennél súlyosabb, hogy a múlt héten közzétették a keretszerződés-módosítási tervezetet, és annak alapján kijelenthetjük: nem vagyunk hajlandók továbbra is ilyen megalázó szerződést aláírni és megkötni. Az utóbbi években ezek a szerződések az alaphálózat leépítését szolgálták. A Családorvosok Országos Szövetsége ezért nyomatékosan kéri az Egészségügyi Minisztériumot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, hogy vonják vissza a keretszerződés-tervezetet, és tegyenek eleget a közegészségügy terén rájuk háruló feladatoknak, ami a köz és a páciensek érdekeit szolgálja az orvosok és az igazság iránti tisztelet alapján – szerepel a családorvosok szövetsége által kiadott közleményben. – Mind Románia alkotmánya, mind a polgári törvénykönyv előírja, hogy jogunk van beleszólni a keretszerződés előkészítésébe, de az országos biztosítópénztár és a minisztérium ezt semmibe veszi. Mintha mi, orvosok nem rendelkeznénk állampolgári jogokkal, csak konzultatív szerepet tulajdonítanak nekünk – részletezte dr. Soós-Szabó Klára. – A fő probléma, ami a munkánkat nehezíti, és egyre inkább eltávolít a szakmától, a rengeteg megszorítás és a bürokratikus feladatok, a rosszul működő informatikai hálózatok, ami miatt naponta akadozik az orvosi ellátás. Mi azt kérjük, hogy dolgozzanak ki alternatívát, a mert a betegellátás nem könyvelés. A betegnek akkor és ott van szüksége ellátásra, és nem órák vagy napok múlva. Másfelől az orvosi kompetenciánkat aberrált adminisztratív megszorításokkal megnyirbálják, és a betegeket is fölöslegesen kiteszik annak, hogy egyik orvostól a másikig járjanak. Dr. Szabó-Soós Klára elmondta, hogy a keretszerződés-tervezet szerint olyasmikért is szankcionálhatják az orvosokat, amik nem az orvos, hanem a rendszer hibái, például a recepteknek az informatikai rendszer akadozó működése által okozott késedelmes felvezetésért. – Lassan eltávolítanak a szakmától. Már nem lehet felvállalni, hogy a biztosítási rendszeren belül dolgozzunk – jegyezte meg az orvosnő. – Az adminisztratív megszorításokkal a biztosítottak jogait sem tartják tiszteletben, egyre nehezebben tudnak a rendszeren belül szolgáltatáshoz jutni. Ugyanakkor tovább csökkentették az alaphálózatnak juttatott pénzalapot, másfelől nagyobb adókat és illetékeket róttak ki az alaphálózati rendelőkre. Így lassan ellehetetlenül a rendelők működése. A családorvosok egyelőre mérlegelik a lehetőségeket, és amennyiben úgy döntenek, hogy nem vállalják fel a szerződésben foglaltakat, nem írják azt alá, ami azt jelenti, hogy a biztosítási rendszer alaphálózati szolgáltatások nélkül marad. – Az állampolgárok alkotmányos jogát a mindenkori kormány kell biztosítsa, nem az orvos – hangsúlyozta a családorvosi szövetség Hargita megyei képviselője –, és a kormány kötelessége úgy viszonyulni az egészségügyi szolgáltatókhoz, hogy tudja azoknak a szolgáltatásait leszerződni. Mi orvosok vagyunk biztosítási rendszeren kívül is, és mindenki egyénenként eldönti, hogy hogyan jár el: bezárja a rendelőt, vagy esetleg csak magánpraxisban működteti. Egyéni szerződéseket írunk alá, de közösek az érdekeink, vagyis szeretnénk mindannyian, hogy a rendelőinket normális körülmények között tudjuk működtetni, ahelyett, hogy a konzultációs idő nagy részét a biztosítási rendszer adminisztrálására fordítsuk. A jelenlegi helyzetért valakinek mindenképpen felelnie kell! Daczó Katalin