Augusztustól érvényesek azok a szerződések, amelyeket az egészségügyi szolgáltatók a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötöttek. A megyében összesen 386 szerződést írtak alá, a keretszerződés két évig érvényes, és 2016 végéig nem változtatnak tartalmán. A szerződésekből kiderül, hogy egyes klinikai, valamint kórházi szakágakban orvoshiány mutatkozik, míg a fogorvosoknak csak nagyon kis hányada nyújt térítésmentes szolgáltatást biztosított betegeinek. [caption id="attachment_34016" align="aligncenter" width="1400"] Munkában a fogorvos. Elégtelen biztosítási összegek Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption] Arról már korábban beszámoltunk, hogy Hargita megyében 148 családorvos kötött szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. A továbbiakban a klinikai, a kórházi, a rehabilitációs, valamint a fogorvosi szolgáltatásokra térünk ki. Mint ismeretes, az egyes szakterületek esetében szakbizottságok állapítják meg, hogy hány orvosra, illetve hány munkaórára van szükség ahhoz, hogy a megye összes biztosítottja megfelelő kezelésben részesüljön. A szakbizottságok a megye területét több alegységre osztották, így mérték fel, hogy az adott térségekben, a lakosságarányhoz viszonyítva milyen szakterületen hány orvosra lenne szükség, majd a kapott adatok alapján születtek meg a szerződések – ismertette lapunkkal Duda Tihamér, az egészségbiztosítási pénztár elnök-igazgatója. A klinikai járóbeteg-szolgáltatások esetében Gyergyó­szent­mik­lóson és Tölgyesen nincs orvoshiány, Csíkszeredában a legnagyobb gond a tüdőgyógyászok esetében van, itt 11 munkaórával kellene többet dolgozniuk a szakembereknek, hogy a betegaránynak megfelelő ellátást biztosíthassák. Emellett a belgyógyászok, immunológusok, mellkassebészek, hematológusok, idegsebészek, onkológusok és reumatológus szakorvosok sem tudják munkaidejükkel lefedni az igényeket. Székelyudvarhelyen a pszichiátriai klinikai szolgáltatásból mutatkozik hiány, itt hetente 52 órával többet kellene rendelniük a szakorvosoknak, de a diabetológusok, az újszülöttgyógyászok, a szemészek is kevesen vannak. A maroshévízi járóbeteg-rendelőkben ugyancsak szemészekből van hiány, de a pszichiátriai, szemészeti és a fül–orr–gége szakrendelés sem elegendő mennyiségű. A kórházi szakszolgáltatások esetében az Egészségügyi Minisztérium meghatározza, hogy az egyes kórházakban hány betegágyat finanszírozhat az egészségbiztosítási pénztár. Ebben az évben Hargita megyének 1724 ágyat hagytak jóvá, ez 14 ággyal kevesebb a tavalyinál. Az egészségbiztosítási pénztár felmérései alapján a csíkszeredai sürgősségi kórházban a fertőző, a diabetológia, a vesebelgyógyászat (nefrológia), az újszülöttgyógyászat, az ideggyógyá- szat, az onkológia, a pszichiátria, az urológia, a gasztroenterológia, a fül–orr–gége, illetve az anesz­teziológia ágazatokban több szakemberre lenne szükség. A székelyudvarhelyi városi kórházban is diabetológus, gasz­tro­en­terológus, újszülöttgyó­gyász, altatóorvos, pszichiáter és on­ko­ló­gus nincs elég. Gyergyó­szent­mik­lóson belgyógyászra, fül–orr–gé­gészre, fertőző szakorvosra, új­szü­lött­gyógyászra, altatóorvosra és sürgősségi orvosra lenne szükség. Ma­ros­hévízen hiány mutatkozik a dia­betológusokból és a gyermekgyó­gyászokból. A Gyergyótölgyesi Pszichiátrián is további elmegyó- gyászok számára lenne még munka. A legdinamikusabb rehabilitációs, gyógykezelési ágazatban összesen 11 orvos dolgozik a megyében: Csíkszeredában 4, Szé­kely­udvarhelyen 3, Gyergyó­szent­miklóson 1, Tusnádfürdőn pedig 3. Utóbbiak a fürdőváros szállodáiban dolgoznak. Maroshévíz és környéke ebben a szakágban orvoshiányban szenved. Hargita megyében 198 fogorvos dolgozik, azonban csak 29 százalékuk, vagyis 57-en kötöttek szerződést az egészségbiztosítóval. Ennek elsősorban az az oka, hogy a leszerződött összegek messze nem elegendőek a pácienseik kiszolgálásához, hiszen a fogászati anyagok és kellékek nagyon drágák. Azok, akik mégis szerződést kötöttek a pénztárral, jellemzően a kiskorú pácienseknek nyújtanak térítésmentes vagy kedvezményes kezelést. Márk Boglárka