Beszélgetés Potyó Judittal, Csíkszentmárton új polgármesterével
A település turisztikai és közösségi fejlődésére tenné a hangsúlyt a következő években Potyó Judit, Csíkszentmárton új vezetője, így a beruházások és a rendezvények mellett azon fognak dolgozni, hogy a községet feltegyék a megye turisztikai térképére.
– Mivel foglalkozott, mielőtt polgármesternek választották?
– Gyermeknevelési szabadságon voltam, de közben saját családi gasztroturisztikai vállalkozásomat vezettem: vendéglátással foglalkoztunk, egy gasztropontot működtettünk, az idelátogatóknak helyi fogásokat szolgáltunk fel – a vállalkozást most beszüntettük. Emellett a helyieknek közösségi rendezvényeket is szerveztünk, például sajt- és kürtőskalács-készítést, palántanapot, gyermeknapot.
– Polgármesterként is hasznosítaná ismereteit ezen a téren?
– Csíkszereda és Tusnádfürdő között félúton vagyunk. Mindkét városban bőven vannak szálláshelyek, viszont a minőségi idő eltöltésére nincs olyan sok lehetőség. Éppen ezért programokat kellene szervezzünk a faluban, olyasmit, amire van igény. Kürtőskalácssütés, népi mesterségek kipróbálása, farmlátogatás, gasztroturizmus… – ilyesmikre gondolunk. Mivel Hargita megye lesz Európa Gasztronómiai Régiója 2027-ben, szeretném, ha a község fel tudna készülni erre és előnyt tudna kovácsolni belőle. A Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) zsűrije Csíkszentmártonban is járt, tehát döntésüket az itt tapasztaltak is befolyásolták, és szeretném felhívni az itteniek figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyeket ki tudnak használni. A turisták élményeket keresnek: nemcsak látnivalót, hanem tapasztalatokat is. A helyi, hagyományos gasztronómia megismerése alapfontosságú az élményturizmusban. Hozzánk többnyire bukarestiek jöttek, meg külföldiek, akik a Visit Harghita honlapján találtak meg bennünket. Számukra ez nagyon olcsó, és tényleg minőségi szolgáltatást kaptak.
– Milyen tervei vannak e téren?
– Meg akarunk honosítani egy gasztrofesztivált. A megyében nem tudok olyan gasztronómiai eseményről, amely kizárólag a juhokhoz, a sajthoz és a húshoz kapcsolódna. Egyelőre Esztenafesztként emlegetjük, és jó lehetőség lenne arra, hogy az esztena világát, illetve a juhtenyésztésen át a tej és a hús felhasználásáig mindent be tudjunk mutatni az érdeklődőknek. Ugyanakkor fel kell térképeznünk, hogy ki mivel foglalkozik, és bátorítanunk kell azokat, akiknek lehetőségük lenne például gasztropontot nyitni. Sok olyan nagycsaládos édesanyát ismerek a faluban, aki gyermeknevelési szabadságon van, de sokat dolgozik otthon. Már egy szép veteményeskert és egy finom ebéd elég lenne ehhez, de nagy az érdeklődés a gyógynövények iránt is. A vidéki élet megismerése sokak számára érdekes.
– Mi motiválta, hogy polgármesterjelöltként induljon?
– A községnek szüksége van arra, hogy turisztikai és közösségi szempontból is előrelépjen. Ahhoz, hogy nagyobb léptékben meg tudjam valósítani az elképzeléseimet, úgy gondoltam, hogy vezető pozícióba kell kerülnöm. Korábban tagja voltam a helyi tanácsnak, de az elképzeléseimmel, ötleteimmel akkor, abban a szerepben nem tudtam előrébb jutni.
– Hogyan képzeli el a közösségfejlesztést?
– Szeretnénk folytatni – és nagyobbra növelni – azokat a rendezvényeket, amelyeket már korábban elkezdtünk, mert ezekkel sokakat sikerült megmozgatni, összehozni: a család- és környezetbarát palántanap a korábbi években nagyon sikeresnek bizonyult, de sikerült újraéleszteni a farsangtemetés hagyományát is, és az adventi időszakban a közösségi mézeskalácssütés volt az, amivel sokak érdeklődését felkeltettük. Új programokat is elindítunk: meghívtuk a Vándormozit – januárban és februárban is lesz vetítés –, illetve szeretnénk, ha több előadás, művelődési rendezvény lenne a községben. Emellett több rendezvény házigazdája is mi leszünk idén, például itt lesz az Alcsíki Kórustalálkozó és a Hargita Megyei Tűzoltó-találkozó is. A falu régi betleheme még most is meg van, de arra, hogy milyen volt a szentmártoni betlehemezés, egy idős férfi emlékezett, de ő is csak gyermekkorában látta a szüleit betlehemezni – ezt a szokást is visszahoznánk.
– Infrastrukturális szempontból milyen beruházásokra van szükség?
– A közművesítéssel elöl járunk, már csak bővítenünk kell a meglévő hálózatokat. Vannak folyamatban lévő beruházások, például a régi bentlakás épületének felújítása. Ez bürokratikus folyamatok miatt húzódik el, de azt és az iskola tornatermét mindenképp szeretnénk teljesen modernizálni. Az utcák aszfaltozására is pályázunk, illetve a gázhálózat bővítésére is.
– Az iskola régi bentlakásának épülete milyen rendeltetést fog kapni, ha korszerűsítik?
– A földszinten a középiskola tankonyháját akarjuk berendezni, az emeleten vendégszobákat szeretnénk kialakítani. Ha már gasztroturizmusban gondolkozunk, akkor ez fontos helyszín lenne, ahol ilyen jellegű eseményeket lehet szervezni, ráadásul a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola diákjainak is előnyös lenne egy nagyobb tankonyha.
– És milyen tervei vannak beruházások terén?
– Ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük a gyalogosok közlekedését, több szakaszon is járdákat akarunk építeni. A legfontosabb az lenne, hogy a tanulók biztonságosan eljussanak az iskolába, így az oda vezető megyei utak mentén prioritás a járdaépítés. Szintén tervünk valamilyen formában a nyilvánosság elé tárni a Mátyás József Alkotótáborból származó műalkotásokat. Az emléktábort 2005-ben a Szentmárton Alapítvány kezdeményezésére szervezték meg először, később az önkormányzat és a Viridis Egyesület vette kézbe a szervezést, és a tábort szinte minden nyáron megrendezték. Ez idő alatt sok neves alkotónak a munkája összegyűlt. Az alkotások a község tulajdonában vannak, jelenleg raktárban őrizzük azokat. Gergely András volt polgármesterrel időszakos kiállításokra gondoltunk, de a konkrét terv kidolgozásához még idő kell.
– Milyen csapattal dolgozik együtt a községházán?
– Többen nyugdíjazás előtt álltak, ezért visszavonultak az utóbbi időben. Van, akinek a helyére már találtunk új alkalmazottat, így most lelkes, fiatalos közösség van itt, de még mindig van néhány betöltendő állás a hivatalban: például jegyzőt keresünk.
– Három gyermek édesanyjaként és az önkormányzat vezetőjeként is fontos szerepet tölt be. Nem fél attól, hogy tisztsége miatt kevesebb idő jut a családjára – vagy fordítva?
– Nem fog a gyermekeim nevelésének a kárára menni ez a munka, már csak azért sem, mert száz százalékban számíthatok a férjemre. A gyermekekre pedig – úgy vélem – pozitív hatással lesz, ha testközelből tapasztalják meg, hogy a közösségért sokat kell tenni és szerepet kell vállalni.
– Milyen polgármester szeretne lenni?
– Képességeimhez mérten próbálok mindent megtenni, hogy jó közösség legyen itt. Tudom, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, de szeretném, ha a falunk fejlődne, és a lakói úgy gondolnák, hogy érdemes és jó itt élni.