Átadták a Petőfi utca 36. szám alatti, szecessziós díszítésű Bochkor-házat, amelyet sokan csak kék házként emlegettek a színe miatt. Az épületet a magyar kormány támogatásával az Iskola Alapítvány vásárolta meg a tulajdonos vállalkozótól 2020-ban, és a csíkszeredai Vallum Kft. tervei szerint készült el, Korodi Szabolcs építész vezetésével. A Magyar Ügyek Házaként fog működni, amelyben helyet kap a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Pro Economica Alapítvány, a magyar ügyeket intéző Eurotrans Alapítvány és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

A magyar világ szimbóluma
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is jelen volt az átadón, aki köszöntőbeszédében kiemelte, hogy szimbolikus épület ez Csíkszeredában, amely a magyar világot jelenti. Hozzátette, hogy a honosítás történelmi igazságtétel, amelynek köszönhetően a külhoni magyarok nemcsak kulturális, hanem közjogi értelemben is a magyar nemzet része lettek. 

A magyar kormány célja, hogy a teljes Kárpát-medence tele legyen ehhez hasonló épületekkel, ahová, ha betér bárki, akkor magyar világgal találkozik – mondta.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a Magyar Ügyek Háza elnevezés pontos, mert Csíkszeredában minden ügy magyar ügy. Korodi Attila polgármester örömét fejezte ki, mert a város egy emblematikus épülete újult meg, amelyet a lakosság javára lehet használni a jövőben. Ezt követően Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke közölte, hogy a beruházás összege 770 ezer euró, vagyis 293 millió forint volt, és a kivitelező cég a Tectum Company Rt. volt

Szecesszió és art déco Csíkszeredában
Végül Korodi Szabolcs építész, a Vallum tervezőiroda vezetője közölte a jelenlevőkkel, hogy harmincnégy szakember dolgozott az épületen. Többek között építészek, statikusok, régészek, restaurátorok, bádogosok, keramikusok, kőfaragók munkájának az eredménye látható. Bemutatva az épület 120 évét elmondta, hogy sok érdekes meglepetést tartogatott a ház. Az épületet dr. Bochkor Béla építtette 1902-ben, és családi háznak szánta. Ő elvesztette, és azután használták bentlakásként, készruhagyárként, illetve sokáig itt működött a Hargita Megyei Művészeti Népiskola is. Mióta az iskola elköltözött innen ‒ mintegy húsz éve ‒, azóta üresen áll.
Mint Korodi Szabolcs elmondta, amikor megépült, hivalkodónak tartották a házat. Az építész szerint az utcára néző pipacsos díszítésnek például Erdély-szerte nincs párja, az előtérben meg art déco díszítés látható. Úgy véli, az akkori tulajdonos és a mesterek nagyon magasra tették a lécet, de a házat nem tudták befejezni. Rámutatott, hogy az épület történetének megismerése fontos a tervezésben, munkájuk néha kutatás és játék, mert a nyomok mentén indulnak el és gondolják tovább az épületet úgy, hogy megőrizzék annak eredeti karakterét. A kék ház néven ismert épület most homokszínű, amelyen feltűnő a nyílászárók sárga élénksége, és a belső terekben is diszkréten visszaköszön ez a szín.

Soha nem teljesedett ki ez az épület, de a szakemberekkel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy ez a sárga szín olyan szecessziós elem, amely Csíkszeredában nincs, de akart lenni. Amikor az előző építők így feladják a leckét, mindig az a célunk, hogy meghosszabbítsuk a ház várt élettartamát. Ezeket az épületeket működtetni, karbantartani kell – mondta végül az építész.