Alapkőletétel emlékezetes ünnepséggel - Többfunkciós tanulmányi ház épül Tusnádfürdőn
Új közösségi ház alapkövét fektették le, ugyanakkor megáldották tegnap a nemrég felépült plébániaépületet Tusnádfürdőn. A főként a magyar kormány által nyújtott támogatásból létrejövő Szent Anna Tanulmányi Háznak meghatározó szerepe lesz a tusnádfürdői közösség jövőjének szempontjából.
[caption id="attachment_67302" align="aligncenter" width="1000"] Tamás József püspök szentmisét celebrál a tusnádfürdői templomban. Építő közösség[/caption]
A két eseményt igazi közösségi ünnep formájában szervezték meg: szentmisével kezdődött, amelyet Tamás József püspök celebrált. A mise kezdetén felidézte a tusnádfürdői hívek kitartását, akik közel 90 évvel ezelőtt építették meg az első kápolnájukat a városban, majd a kommunista rezsim legádázabb időszakában a szinte lehetetlenre is képesek voltak: felépülhetett a mostani katolikus templom.
A püspök szentbeszédében a nagyböjt utolsó előtti vasárnapjára utalva felidézte Jézus szenvedéstörténetét, és felhívta a hívek figyelmét arra, hogy Krisztus szenvedésével, fájdalmaival, halálával váltott meg bennünket a bűneinktől. Jézus teljes mélységében és minőségében megtapasztalta a szenvedést, és mindezt értünk, emberekért vállalta. Hozzátette, a böjti időszak végén nekünk is arra kell törekednünk, hogy átéljük ennek a szenvedésnek az értelmét, tanuljunk meg „sírni” Jézus fájdalmaiért.
A jövőbe vetett hit által építenek
A szentmise végén Potápi Árpád János, a magyar kormány Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára szólt a jelenlévőkhöz.
– Szívvel-lélekkel, tűzzel-vassal, és megint szívvel és lélekkel – ez a Kányádi Sándor-idézet akár a székelység himnusza is lehetne, hiszen a székelységet a megingathatatlan hite tartotta meg magyarságában, ha pedig úgy hozta a sors, tűzzel-vassal vívta meg harcát a szabadságért – jelentette ki az államtitkár, utalva ezzel az 1848. március 15-i eseményekre is. Véleménye szerint az nem csupán három város – Bécs, Pozsony, Pest és Buda – forradalma, hanem a legkisebb falvakban élő közösségeké is volt.
Hozzátette, azzal, hogy közösségi házként működő tanulmányi központot létesítenek Tusnádfürdőn, bizonyítják, hogy a forradalom hősei nem hiába áldozták életüket a magyarságért, hiszen az még 170 évvel később is a megmaradásra törekszik.
A Szent Anna Tanulmányi Központ létrehozásában nagy szerepe volt Tessely Zoltán miniszterelnöki biztosnak, az ő közbenjárásának köszönhetően részesült mintegy 255 millió forintos támogatásban a tusnádfürdői egyházközség, hogy a plébánia és a közösségi ház létrejöhessen.
– A magyar szív és magyar lélek közösségformáló és nemzetmegtartó erejét bizonyítja, ami most Tusnádfürdőn történik. Ez az eredmény időn és téren átívelő tanúságtétel és forradalmi mozzanat. Mi a székelyektől tanulhattuk meg, hogy minél nagyobb a betartás, annál nagyobb a kitartás, hiszen minél többet szenvedtek, annál jobban meg tudták őrizni a magyarságukat – méltatta a közösséget a miniszterelnöki biztos.
A helyieket köszöntötte továbbá Ughy Attila, Tusnádfürdő testvérvárosának, Budapest 18. kerületének polgármestere is, aki abbéli örömét fejezte ki, hogy a Szent István király által létrehozott államiság szellemében, a hit a mai napig megtartó erővel bír a magyar közösségekben.
A helyiek feladata lesz belakni
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szintén az Istenbe vetett hit fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a hit önismeretet, identitástudatot, felelősséget, elkötelezettséget és összefogást is jelent. Meglátása szerint szükség van a hitre, hogy a gyermekeinket megfelelően tudjuk felnevelni, ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egyház megtartó ereje nélkül senki nem gyűlne össze az ilyen alkalmakkor.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere Márton Áron püspököt idézve azt mondta, minden nép annyit ér, amennyi értéket ki tud termelni magából. Hozzátette, büszke arra, hogy városa fejlődik. Ezt követően felidézte a plébánia felújításának és a közösségi ház létrejöttéhez szükséges támogatás megszerzésének történetét. Bilibók Géza helyi plébános szerint a tanulmányi ház alapkőletételével az itthon maradás zálogát fektették le. Ezek után köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a két jelentős megvalósításhoz.
Emlékplaketteket is átadtak az ünnepség felszólalóinak. A szentmise és a köszöntőbeszédek elhangzása után – a zord időjárás ellenére – népes közönség volt tanúja annak, ahogy megáldották az új plébániaépületet és lefektették a tanulmányi ház alapkövét.
Márk Boglárka
A cikk a Hargita Népe március 19-i számában jelent meg.