A Hargita megyei beruházások helyzete, az állami intézmények által használt jelképek, valamint a Vámhivatal, a Nyugdíjpénztár és a Statisztikai Igazgatóság éves beszámolója szerepelt a Prefektusi Kollégium tegnapi, soros havi ülésének napirendjén. [caption id="attachment_24541" align="aligncenter" width="620"] Elöregedés fenyegeti Hargita megyét: a statisztika szerint húsz év alatt „eltűnt” a fiatalok fele Fotó: László Róbert[/caption] A beruházások helyzetét Barabás Csaba ismertette Hargita Megye Tanácsa részéről. Rámutatott, míg az elmúlt 20 évben 10 százalékkal csökkent a lakosság száma, addig a 0 és 19 év közöttiek száma 50 százalékkal lett kevesebb. Szerinte ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, jól fizető munkahelyekre van szükség. A legnagyobb problémák között említette az infrastruktúra, az ipari parkok, a szakképzett munkaerő, valamint az önkormányzatok által a befektetőknek biztosított kedvezmények hiányát. Románia zászlajának kitűzéséről Radu-Sandu Moldovan, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője az állami intézmények által használatos azonos nemzeti jelképek témakörében a 2001/1157-es, Románia zászlójának kitűzésére, nemzeti himnuszának megszólaltatására és a Románia címerét viselő pecsétnyomók használatára vonatkozó kormányhatározat rendelkezéseit ismertette. Azon túl, hogy az állami intézmények homlokzatára mi módon kell a jogszabályoknak megfelelően kitűzni a zászlót, hangsúlyozta: a nemzeti érzés átélése szempontjából a román zászló az elődöknek a jövő építésébe fektetett erőfeszítéseire emlékeztet, a nehéz időben pedig a zászló volt a nemzeti identitás védelmezője. Borboly Csaba hozzászólásában elmondta, éppen az kollégiumi ülést megelőzően mutatták be a Hargita megyei magyar–román viszonyról készült felmérésük eredményeit: sok érzékeny dolog van mindkét oldalon, amelyeket párbeszéddel meg lehetne oldani, és szerinte kevesebb cirkuszra és több munkára van szükség, hiszen a fontos problémák – a munkahelyek hiánya, a fiatalok elvándorlása – azonosak. Jean Adrian Andrei prefektus szerint Hargita megye atipikus, tekintettel arra, hogy itt a lakosság 85 százaléka magyar, de ő mindig megpróbálta tartani az egyensúlyt, és a kölcsönös tiszteleten alapuló békés, csendes együttélésre törekedett. Hozzátette, nem szeretnének feszültséget gerjeszteni, különös tekintettel arra, hogy az idén két választás is lesz. Többségben fát exportáltak A Hargita Megyei Vámhivatal tavalyi tevékenységét vezetője, Ambrus István ismertette. 2015-ben közel négyezer esetben került sor vámügyintézésre. Ebből 1253 import, elsősorban varrótű (Kína, Egyiptom, Törökország), fonal (Kína, Indonézia, India, Thaiföld), hűtőkirakatok és azok alkatrészei (Kína, Törökország), papíráru (Ukrajna, Moldova), műanyag termékek (Szerbia, Kína), étrend-kiegészítők (Kína, AEÁ), gumiabroncs (Kína, Korea), fém- és fabútor (Svájc, Törökország, Szerbia), acél (Ukrajna), öntöttvas kazánok és fűtőtestek (Törökország) és gépjárművek (Svájc) behozatalára került sor. Az export oldalon 2686 ügyintézést jegyeztek, túlnyomó többségben ásványvíz (Kanada, Izrael, AEÁ, Tajvan), fűrészáru (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Törökország, Kuvait, Bahrein, Jordánia), rönkfa (Kína), fából készült bútorok (Japán, Oroszország, Svájc), fából készült házak (Svájc), varrottas (Marokkó, Tunézia, Moldova, Törökország, Ukrajna), alumínium építőiparban alkatrészek (Svájc) és sör (Macedónia). A tavaly összesen 86 csalást vagy szabálytalanságot észleltek, a postai csomagok ellenőrzése során három esetben találtak olyan küldeményt, amelyekben fegyveralkatrészek voltak. A Prefektusi Kollégium ülésén Abos Elena-Maria a Megyei Statisztikai Igazgatóság éves tevékenységéről számolt be, megjegyezte, a megye 67 önkormányzatából 4-gyel nem sikerült együttműködniük, Siménfalvával, Gyer­gyóhollóval, Tusnádfürdővel és Székelyudvarhellyel. Bán Katalin a Hargita megyei Nyugdíjpénztár által tavaly eszközölt kifizetésekről számolt be. Borboly Csaba meghívására az ülésen részt vett Böjte Csaba, aki arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy megyeszerte számos ellenőrzést tartanak a gyermekvédelmi központokban működő konyhákon, gyakran túl magas elvárásokat támasztanak egy olyan intézmény iránt, amelynek célja a segítségnyújtás. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az előírások értelmében az otthonokban felnövő gyermekek például nem léphetnek be az intézmény konyhájára, holott az is cél, hogy felkészítsék őket az életre, azaz megtanuljanak főzni vagy a konyhát tisztán tartani. Ismételten elmondta, hogy a bürokrácia miatt nem tudnak azonnal segíteni a rossz körülmények között élő gyermekeken, és ez akár ahhoz is vezethet, hogy a gyermek kénytelen iskolai évet kihagyni. Válaszában Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője azt javasolta, hogy a konyhák tervezésénél keressék fel az igazgatóságot, és kiderülhet, hogy apró változtatásokkal megfelelnek az előírásoknak. Háromszéki Eszter