Több mint harminc képzőművészeti munkát adott át tegnap Márton Árpád festőművész a Csíki Székely Múzeumnak, amelyek a festő eddigi életművének teljes szakaszát átölelik. A sajtóeseményen Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója összegezte a múzeumi tevékenység idei évét is. Márton Árpád festőművész a Csíki Székely Múzeumnak 31 képzőművészeti munkát adományozott. Gyarmati Zsolt szerint legutóbb Nagy Imre tett ehhez hasonlót, ezért igazán különleges felajánlás ez. Mint megtudtuk, a kollekció a festő eddigi életművének teljes szakaszát átöleli, és minden képzőművészeti alkotói technikából tartalmaz egy-egy munkát. ‒ Kerek, egész ez a kis kollekció, amelyre méltán büszkék lehetünk – mondta az igazgató, háláját kifejezve. Márton Árpád festőművész szerint hosszú évek gyűjteménye ez, és mint felidézte, amióta Csíkszeredában él, többször is voltak egyéni és csoportos kiállításai a múzeumban, ugyanakkor Nagy Imre festő példáját is követi így. ‒ Van itt minden, és ezt ajánlom a múzeumnak azzal a feltétellel, hogy vigyázzanak rá – mondta a festőművész. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Sógor Enikő alpolgármester a város nevében megköszönték a felajánlott adományt. Ezt követően aláírták az adományozó okiratokat. A korlátozások ellenére jó évet zárnak Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a sajtótájékoztatón összegezte az elmúlt év múzeumi eseményeit, az intézmény munkáját. Mint mondta, a világjárvány miatti korlátozások befolyásolták a programszervezést és a munkát, ennek ellenére idén hat időszakos kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők: Az elit alakulat című honfoglalás kori régészeti kiállítást; a Hargita Megyei Hagyományőrzési és Forrásközpont fényképkiállítását; a Lányok, asszonyok Nagy Imre művészetében című képzőművészeti kiállítást; a Barabás Miklós Céh tárlatát; Márton Árpád festőművész 80 + 1 című, tavalyról elmaradt képzőművészeti kiállítását; valamint jelenleg a Stúdió 9 tárlata tekinthető meg. ‒ A Csíki Székely Múzeum összesen huszonöt teremben tudja fogadni a látogatókat, ami példátlan az erdélyi muzeológiában. Húsz teremben állandó kiállítás van, ötben pedig időszakos tárlatokat rendezünk be – részletezte az igazgató. Mint mondta, idén több mint 12 ezer látogatót fogadtak a múzeumban, ami kevesebb, mint a megszokott fele, de a körülményekhez képest jónak mondható. Hozzátette, hogy a belföldi turizmus élénkülését figyelhették meg idén, illetve a helyiek is érdeklődtek. Újdonságok a múzeumban Az igazgató azt is elmondta, hogy megújították a Patina című múzeumi füzetet, így az idei nyomtatvány könnyed hangvételű, olvasmányos lett, amelyben a múzeum munkatársainak írásai olvashatók. Ezek az írások a múzeum kettős évfordulójának apropóján jelentek meg, hiszen tavaly ünnepelték az első kiállítás 91. évfordulóját és a Csíki Székely Múzeum intézményes működésének a 70. évfordulóját. Az igazgató hozzátette, hogy bár kiállítást akkor nem tudtak szervezni a korlátozások miatt, a Patina füzetben pótolták ezt a hiányosságot. Gyarmati Zsolt elmondása szerint a Magyar Néprajzi Múzeum segítségével több mint hétszáz tárgyat digitalizáltak, és adatbázist készítettek ezek tárolására. Mint megtudtuk, a Néprajzi Múzeum kezdeményezte a Kárpát-medencében található, magyar nyelvterületen levő múzeumi gyűjtemények védelmét, és ehhez kapcsolódott a Csíki Székely Múzeum is. A digitalizáció a tárgyak állapotfelméréséből, adatbázis-létrehozásból és a kulturális javak digitalizálásából áll, így egységes nyilvántartási rendszerben lesznek a Kárpát-medencei magyar múzeumok műtárgyai. Adományozással és vásárlással gyarapodott a múzeum műtárgygyűjteménye, több néprajzi, régészeti és képzőművészeti tárggyal is gazdagodott az intézmény. Az igazgató kiemelte, hogy a restaurátorok sem tétlenkedtek a múzeumban, hiszen restaurálták a Szent Borbálát és Szent Katalint ábrázoló késő középkori szobrokat. Ezek a csíksomlyói kegytemplomban levő Mária-szobor kísérő szobrai voltak. Újdonságként említette az igazgató, hogy jövő év elején megújul az intézmény honlapja, így korszerű, interaktív felületen böngészhetnek az érdeklődők. Ugyanakkor a szabadtéri részlegnek ‒ ahol a népi építészet egyes elemei tekinthetők meg ‒ új szerepet adnának, de ehhez a csíkszeredai önkormányzat segítségére is szükségük van. Hozzátette, hogy idén ezen a részlegen is dolgoztak, újrafödtek egy épületet, stabilizáltak több házat és restauráltak egy székelykaput. Mindemellett biztonsági kamerákat cseréltek a Mikó-vár épületében és a zsögödi galériában, új fűtőkazánt üzemeltek be, ventilációs rendszert építettek ki egy teremben, szünetmentes áramforrásokkal biztosították a várostörténeti tárlat interaktív részének biztonságát, illetve kerekesszékesliftet szereltek fel a lépcsőkhöz. Mint az igazgató mondta, a múzeumnak jelenleg 22 alkalmazottja van, és leginkább teremőrökre lenne még szükség, ugyanakkor idén két munkatárssal gyarapodott az alkalmazottak száma, akik között egy főállású tárlatvezető is van. Gyarmati Zsolt közölte, hogy a múzeum idén a Bethlen Gábor Alapnál közel 121 millió lejre (9 millió forint) pályázott sikeresen kiállítások rendezésére, a Domus Hungarica pályázattal 5300 lejt (400 ezer forint) szereztek, ezt az összeget kutatásra költötték, a Nemzeti Kulturális Alaptól több mint 29 ezer lejt (2 millió 200 ezer forintot) kapott az intézmény kisebb projektekre, ezenkívül 445 ezer lejt (33 millió forintot) pályáztak meg a Magyar Géniusz Programban.

Péter Ágnes