A tanintézményeket érintő számvevőszéki vizsgálatok nyomán magánszemélyeknek kell kifizetniük saját zsebükből több 10 ezer lejes nagyságrendű összegeket, amennyiben nem tudják érvényre juttatni az igazukat. A felújított épületek funkcionálisak, a helyi közösség gyermekei nap mint nap használják azokat, nekik maguknak saját hasznuk nem származott a munkálatból, mégis meghurcoltakká váltak. Az állami közoktatási intézmények a helyi önkormányzatok alárendeltségébe tartoznak, ezért a polgármesteri hivatalok és a megyei tanácsok számvevőszéki ellenőrzéseikor nagy eséllyel az adott tanintézmények anyagi tevékenységeit is ellenőrzik. Közpénzről lévén szó, alaposan a körmükre néznek az iskoláknak, óvodáknak, rendellenességek esetén pedig a helyi önkormányzatoktól követelik meg az anyagi károk befizetését. Ezt rendszerint szerteágazó pereskedés követi, amely a számok nyersességén túl nem feltétlenül veszi figyelembe az érintett személyek indíttatását. Így válnak meghurcoltakká olyan igazgatók, akik esetleg szakmájuktól távol álló területen hibát vétnek, vagy könyvelők, akik a munkálatok akadályozásának elkerülése érdekében átutalják a kifizetéseket. A Számvevőszék Hargita megyei fiókjának 2012-es jelentésében kilenc település iskolái jelennek meg, a 2013-asban három, a 2014-esben hét – köztük a megyei tanács, Csíkszereda és öt intézménnyel Székelyudvarhely –, míg a legfrissebb, 2015-ösben három önkormányzatnak alárendelt iskolánál találtak kivetnivalót. Messze a legnagyobb összeget Szépvíznél találjuk (387 ezer lejes károk, 2015-ös jelentés), a sorrendben a következő Karcfalva (154 ezer lej, 2012), majd Oklánd (124 ezer lej, 2013). Karcfalván a kivitelező jóindulatában bízhatnak A karcfalvi eset jól szemlélteti, hogy milyen buktatókkal járhat egy-egy iskola menedzselése. Fülöp László korábbi és Gábor János jelenlegi iskolaigazgató nyíltan beszélt a meghurcolásukról, a harmadik érintettet annyira kikészítette a hercehurca, hogy elzárkózott a nyilatkozástól. A Mártonffy György Általános Iskolához tartozó jenőfalvi napközi felújítási munkálatának legelső szerződése 2007-ből származik, ekkor az iskola vezetősége abban állapodott meg Farkas Ernő helyi kivitelezővel, hogy 5 hónap alatt elvégez egy 153 ezer lej értékű munkát. Az elképzelés az volt, hogy a beígért helyi, megyei és központi források reményében elkezdik a felújítást, és amennyi pénz idő közben megérkezik, annyinak megfelelő munkát elvégeztetnek, és ezeket az eredeti szerződéshez csatolt szerződéskiegészítések alapján fizetik. – Tanárok vagyunk, az építkezés nem a mi kenyerünk. A jóindulat vezérelt bennünket, szakértőt is felkértünk, igyekeztünk mindent törvényesen csinálni, mégis becsúszott egy sajnálatos hiba: tulajdonképpen egy rossz helyre jegyzett tollvonás. Az eredeti szerződésben ugyanis az szerepel, hogy az összeg a későbbiekben nem módosítható, holott a további munkák értékét a további mellékszerződések tartalmazták. Ezt szúrta ki a Számvevőszék, és hármunkat tettek felelőssé perköltségekkel együtt közel 160 ezer lej befizetésére – részletezte Fülöp László. – Szép dolgot akartunk megvalósítani, amely el is készült, és a gyermekeink mindennap használják. Ha hiba is történt, akkor is érthetetlen számunkra, hogy miért nem az intézménnyel fizettetik ki, amelynek nem jelentene ekkora terhet – mondta Gábor János jelenlegi intézményvezető, aki a felújítás ideje alatt aligazgatóként tevékenykedett. A fő hitelutalványozó helyi önkormányzat nevében, a polgármester által közölt értesítés értelmében Fülöp László és a harmadik érintett 57-57 ezer lejt, Gábor János pedig 42,5 ezer lejt kell befizessen máig, május 15-ig. Egyetlen reményük a kivitelező példaértékű gesztusa: Farkas Ernő ugyanis megpróbálja megtéríteni a magánszemélyekre rótt összeget. – Sajnos vannak, akik úgy állnak hozzá, hogy ha én felvettem erre a pénzt, akkor majd én ki is fizetem. Azt a pénzt beépítettük a napközibe, nem tudom csak úgy előteremteni. Ráadásul a vállalkozás sem megy jól, de tanáraim, barátaim, falustársaim azok, akiket meghurcolnak, és nem nézhetem tétlenül mindezt. Személyes javamat bocsátottam áruba, és ha sikerül értékesítenem, akkor szeretném, ha megsegíthetném őket – nyilatkozta Farkas Ernő. – Ha valami távoli kivitelezővel lenne dolgunk, minden reményünk odaveszett volna. Ugyanakkor az is furcsa, hogy a Számvevőszék munkatársa különösebb keresgélés nélkül egyből azt az iratot kérte, amellyel gond volt – jegyezte meg Fülöp László, „szekus-ügynek” minősítve az esetet. – Idegileg nagyon tönkrementem. Ezzel kelek, ezzel fekszem. Próbálom a legjobban végezni a munkámat, mégis ki kell fizetnem egy embertelenül nagy összeget – mondta a jelenlegi igazgató. Csíkrákoson is nagy a baj A Cserei Mihály Általános Iskola felújítása még jobban elhúzódott: 2007-ben elkezdődött és csak idén járt le. Az eredetileg 2 éves határidőre aláírt szerződést nem tudták teljesíteni, a gazdasági válság idején kibillent valutaárfolyam és a remélt anyagi támogatások hiányában hosszabbítani kellett. A szerződésbe foglaltak alapján a kivitelező 2009-től élhetett az inflációs rátával, és ezt meg is tette, de a 2007-es árfolyamot alkalmazva. A Számvevőszék megítélése szerint a cégnek a 2009-es árfolyamot kellett volna alkalmaznia, és az ellenőrző szerv szerint a helytelen dátumválasztás miatt 65 ezer lejjel több pénzt fizetett ki az iskola, ez pedig kamatokkal és perköltséggel együtt mára mintegy 100 ezer lejre duzzadt – részletezte Császár Attila polgármester. Csíkrákoson az igazgató, a könyvelő és utóbbinak a helyettese érintett, jelenleg több per is folyamatban van. A községvezető szerint ez az eset a tavalyi igazgatói versenyvizsgára is rányomta a bélyegét, mert a meghurcolás miatt nem akarták vállalni a vezetői tisztséget. Miért magánszemélyek? Gábor Tibor és Császár Attila, Karcfalva, illetve Csíkrákos elöljárója elmondta: az érintetteket a Számvevőszék nevesítette, nem a helyi önkormányzat, fő hitelutalványozókként pedig rájuk hárul az a kellemetlen feladat, hogy behajtsák az adott összeget. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a Számvevőszéktől is, bár némileg kitérő választ kaptunk. Kétszer is hivatkoznak a Számvevőszék szervezetéről és működéséről szóló 1992/94-es törvény 33. cikkelyére, amely kimondja: a megállapított kár mértékének megállapítása, illetve annak behajtása a vizsgált intézmény felső vezetőségének a felelőssége. A magánszemélyek megnevezésének szükségességével kapcsolatban azonban nem jutottunk előbbre. Azt a kérdésünket pedig válaszra sem méltatták, hogy hivatalosan, név szerint kivel beszélgethetnénk a Hargita Megyei Számvevőszék részéről. A meghurcoltak közül többen is úgy vélik: az ellenőrző szerv egyes személyeinek a rosszindulata eredményezte ezeket a helyzeteket. Ugyanakkor megjegyezték: meglátásuk szerint a polgármesteri hivataltól sem kapják meg azt a segítséget és szolidaritást, amelyet megkaphatnának. Érik a szépvízi ügy is A csíkszépvízi Nyirő József Általános Iskola több épületét is felújította az elmúlt években. Egyikük a csíkszentmiklósi elemi iskola, amely bővítésen és átfogó felújításon esett át. A tanintézmény a számvevőszéki jelentés szerint 510 ezer lejt költött el erre a célra, de szerintük csak 220 ezer lej látható. 289 ezer lej értékben törvénytelenül és indokolatlanul történt kifizetés, további 81 ezer lejben határozták meg a nem teljesített haszon (foloase nerealizate) értékét, így pedig összességében 370 ezer lej a kár mértéke. Az iskola vezetősége elzárkózott a nyilatkozástól, Ferencz Tibor polgármester viszont korábban elmondta: tudomása szerint nem visszaélés vagy haszonszerzés, hanem az előírásoknak nem megfelelően lebonyolított közbeszerzési eljárás és dokumentálás eredményezte az ügyet. Állítja, hogy minden munkát szerződés támaszt alá, és az általuk végzett értékbecslés mindent rendben talált. A három esetet kutatva egyetlen olyan véleménnyel sem találkoztunk senki részéről, amely szerint az érintettek anyagi haszont szereztek volna a munkálatok nyomán. Kovács Hont Imre