Az illiberális demokrácia fogalmának tisztázására tett kísérletet Orbán Viktor, Magyarország miniszerelnöke szombaton, Tusnádfürdőn a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján elmondott beszédében. Kifejtette: a legfontosabb különbség, hogy a liberális felfogással szemben az illiberális gondolkodásmód szerint az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit. A miniszterelnök ugyanakkor összegezte a legutóbbi három évtized fontosabb történéseit, illetve elmondta, mire számít, valamint mit kíván tenni a következő tizenöt évben. [caption id="attachment_92237" align="aligncenter" width="1000"] Németh Zsolt, Orbán Viktor, Tőkés László. A rendszerváltoztatás szereplői szemléletváltoztatásért dolgoznak Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Szinte gombostűt sem lehetett volna úgy leejteni szombaton, a tusnádfürdői sportpályán, hogy az valakinek ne fájjon. Rendkívül sokan voltak kíváncsiak Orbán Viktor beszédére, tömött sorokban és szorosan egymás mellett álltak az emberek. Pedig még a legalább árnyékot tartó kávézók sátraiban is nehezen volt elviselhető a hőség. Amikor Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a pódiumbeszélgetés moderátora, valamint Orbán Viktor és Tőkés László megjelentek a nagyszínpadon, a közönség ovációval köszöntötte őket. Az egyik kávézó sátrában – ahová mi is árnyékba húzódtunk – valaki megjegyezte: kezdődik a koncert. Nem véletlenül: Tusványoson a nagyszámú érdeklődő miatt évek óta a leggyakrabban „Orbán-koncertként” emlegetik a magyar miniszterelnök zárónapi beszédét. Tőkés a bíróságon tölti Trianon centenáriumát Még mielőtt Orbán Viktor hozzáfogott volna szokásos beszédéhez, előbb Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke osztotta meg gondolatait az összesereglett érdeklődőkkel. Kifejtette: az erdélyi magyarság a román nemzetpolitikának az áldozata, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor neve fémjelzett. Úgy vélte: 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van az erdélyi magyar közösség. Hozzáfűzte: ostromállapot van jelenleg Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron, ahol a magyarság számaránya mára már 50, 40, 30, illetve 20 százalék alá esett. Mint részletezte: ezt bizonyítja, hogy a néhai kolozsvári Bolyai Tudományegyetemhez hasonlóan a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is „elesni látszik”. Szóvá tette ugyanakkor, hogy Beke István és Szőcs Zoltán tulajdonképpen politikai foglyok, az úzvölgyi katonatemető pedig egyértelmű bizonyíték arra, hogy Székelyföld is „ostrom alatt áll”. – Tényleges rendszerváltozásra van szükség Romániában – hangoztatta, majd Václav Havel volt cseh elnököt idézte: a posztkommunista rezsimet is meg kell dönteni. Tőkés László ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulóját várhatóan a bíróságon fogja tölteni, ugyanis éppen 2020. június 4-re idézték be a bíróságra abban a perben, amelyet a román állami kitüntetése megvonása miatt indított. Emlékeztetett: a Románia csillaga kitüntetést a romániai forradalomban betöltött szerepéért kapta Traian Băsescu elnöktől, és Klaus Johannis elnök vonta meg tőle, amiatt, mert hat évvel ezelőtt, éppen Tusványoson azt kérte Orbán Viktortól, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyarság fölött az osztrák–dél-tiroli modellnek megfelelően. Miniszterelnöki számvetés Orbán Viktor ugyanakkor az elmúlt harminc év történéseinek összegzésével kezdte beszédét. Az 1990 és 1994 közötti időszakot liberális rendszerváltásnak nevezte, ekkor épült ki a volt kommunista államokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus jogi és politikai intézményrendszer is. Hozzáfűzte, a második, „nemzeti rendszerváltás” tervrajza a 2006 és 2010 közötti években készült el, majd be kellett vezetni, ki kellett építeni az új, közösségelvű nemzeti rendszert. Ehhez pedig kétharmados győzelemre volt szüksége a Fidesznek. Ezzel együtt úgy látta, az általa képviselt politikai nemzedéknek a most következő 15 évben kell a legfontosabb dolgokat megtennie. Televíziós hasonlattal élve úgy fogalmazott: ez most a fő műsoridő, következik az esti film. Az elmúlt harminc évvel kapcsolatban pedig megjegyezte: az benne a legjobb, hogy mögöttünk van, nem pedig előttünk áll. Orbán Viktor ugyanakkor optimistán nyilatkozott a jövőről: a magyar nemzet ma birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek is, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni. Európai politika Orbán Viktor ezúttal is bírálta az Európai Bizottságot (EB), úgy vélte, annak feladatköre elsősorban a „szerződések őre” kell legyen. – Abba kell hagynia a politikai aktivizmust. Nem politikai testület, nem dolga, hogy programja legyen, nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben – jelentette ki a magyar kormányfő. Majd kifejtette: az Európai Uniónak az elmúlt öt évben elsősorban a migráció és a gazdaság területén elkövetett hibákat kell helyrehoznia. Álláspontja szerint nem az EB-nek, hanem a schengeni övezethez tartozó tagállamok belügyminisztereiből létrehozandó tanácsnak kell foglalkoznia a bevándorlás kérdésével és rendelkeznie valamennyi uniós döntési jogkörrel. Orbán Viktor arra számít, hogy ha a jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésük, 2020 tavaszán Magyarországon egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is. Az illiberális demokráciáról Az illiberális demokrácia fogalmának tisztázására annak kapcsán tért rá, hogy fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz és a KDNP tagságával az Európai Néppártban (EPP). Kezdésként összefoglalta azt az álláspontot, amellyel vitatkozni kívánt. Mint részletezte: nemzetközi közvélekedés szerint a világban liberális demokráciáknak kell működniük, ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust kell megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell kikerekednie, az EU pedig nem más, mint ennek a megtestesülése. – Ami Magyarországon történik, az nyilvánvalóan valami más – tette hozzá. Mint részletezte, ennek megértéséhez ismerni kell, hogy milyen problémákat örököltek a 2010-es kormányváltáskor. Ezekből pedig nem volt hiány: kilátástalan adóssághelyzet, a kulturális identitás hanyatlása: a nemzethez tartozás tudata eltűnőben volt, a határon túl élő magyar közösségek nem tudtak ellenállni a rájuk nehezedő asszimilációs nyomásnak, a szuverenitás védelmét szolgáló képességek – rendőrség, hadsereg – leépültek. Kifejtette: a liberális demokrácia keretein belül ezeket a problémákat nem lehetett orvosolni. Akkor arra a következtetésre jutottak, hogy fenn kell tartani a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni. – Újragondoltuk, új elvi alapokra helyzetük a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát – jelentette ki, majd elméleti fejtegetésbe kezdett. A liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint „a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja” – sorolta. Hozzátette: az illiberális vagy nemzeti rendszerben az elismerésre méltó teljesítmény nem magánügy, ilyen például az öngondoskodás, a munka, a saját egzisztencia megteremtése, az adófizetés, a családalapítás, a gyermeknevelés, valamint a nemzeti önreflexióban való részvétel. Kijelentette: Magyarországon mára létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam. A miniszterelnök politikai filozófiai fejtegetését azzal folytatta, hogy a liberális szabadságfelfogás szerint csak akkor „lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, a határoktól, a múlttól, a nyelvtől, a vallástól és a hagyománytól”. Ennek antitéziseként az illiberális gondolkodásmód szerint az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit – összegezte az ideológiai szembenállás lényegét. Szembe állította a liberális demokráciából következő szabadság fogalmát a keresztény szabadság fogalmával. – Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni – fogalmazta meg álláspontját Orbán Viktor. Kérdések és válaszok Számos kérdést intéztek a jelenlévők a miniszterelnök felé. Ezek között említhető az úzvölgyi helyzet, a magyar–román csúcs, a rendszeres repülőjárat Budapestre és vissza, sőt az M4 kódolásának megszüntetése is. Orbán szerint az időzítés nem felel meg a magyar–román csúcsnak, elsősorban nem a román politikusok képességével van gond. Méltatta Viorica Dăncilă brüsszeli tevékenységét is és Johannis államelnök szerepét abban, hogy az uniós intézmények élére olyan személyek kerültek, akik „nem Soros György emberei”. Úzvölgyében támogatást ígért az erdélyi magyar közösségnek, de mint sok más téren, ebben az esetben is a helyiek feladata az irányok kiszabása. Az M4 kódolásának Orbán szerint egyszerű az oka: Semjén Zsolt nem oldotta meg. A poént azzal zárta, hogy személyesen is segít ebben, ha szükséges. Kiss Előd-Gergely