Takarítások során a legtöbben mellőzik a házilag előállítható tisztítószereket, és a jóval erősebb hatású gyári tisztítószereket részesítik előnyben. Mivel mindenki számára fontos, hogy a takarítás gyorsan és hatékonyan történjen, sokan elkövetik azt a hibát, hogy a különféle összetételű szereket összekeverik, ami sok esetben komoly veszélyekkel jár.

Az egészségünk bánhatja
A nátrium-hipoklorit vizes oldata, a hipó remek fertőtlenítő és szagtalanító hatású, de fontos megjegyezni, hogy irritálja a bőrt, ezért használata közben érdemes védőkesztyűt viselni. A szellőztetésre is fontos odafigyelni, hiszen a klórgáz belélegzése mérgezést okozhat. Fertőtlenítő hatása miatt gyakran mosogatószerrel együtt használják, ám ez igencsak veszélyes lehet, mivel a nátrium-hipoklorit csak oxidálja a szennyeződéseket, így a piszok rajta marad a felületeken. Ha a hipó olyan eszközre kerül, amivel közvetlenül is érintkezik a használója (például vizespohár), hosszú távon káros hatással van az egészségre.
A mellékhelyiségek takarításakor is mellőzni kell a tisztítószerek keverését, holott sok háztartásban bevett szokás a vízkőoldót a fertőtlenítőszerrel együtt „bevetni”. Környékünkön sok háztartás küzd a vízkővel és az egyéb, vezetékes vízből kicsapódó lerakódásokkal, ám a legindokoltabb esetben is érdemes külön használni ezeket a szereket. A fertőtlenítő vegyszerek legtöbbje lúgos kémhatású, míg a vízkőoldók savasak. A kettő keveredéséből klórgáz csapódik ki, ami belélegezve irritációt, köhögést, nagyobb mennyiségben, zárt helyiségben alkalmazva akár fulladást is okozhat.

Ecet – egymagában, hígítva
Az ecetről általában csupa pozitív dolgot lehet hallani, főként azok használják, akik a takarítás környezetbarátabb formáját választják. Használják különböző felületek fertőtlenítésére és tisztítására is, mivel baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik, emellett remek szagsemlegesítő. A vízkő és a penész ellen ugyancsak kedvelt szer a lakosság körében, legyen szó a mosógép vagy kávéfőző kitisztításáról, de akár a csempe, járókő tisztításáról is. Bár töményen használva sokkal hatékonyabbnak tűnhet, valójában több kárt okozhat, mint hasznot.
Az ecetsav ugyanis erősen maró hatású, ami a letisztított felületen – legyen az főzőlap, csempe vagy fürdőszobai felszerelés – kárt tehet, nem mellesleg koncentrált formában irritálhatja a szemet, a tüdőt és a nyálkahártyát. Más szerekkel keverni – az előző vegyszerekhez hasonlóan – nem érdemes: hipóval elegyedve ugyancsak klórgáz keletkezik, a köztudattal ellentétben pedig szódabikarbónával használni felesleges, mivel csak érvénytelenítik egymás hatását. Az ecet reagál a szódabikarbónára: a nátrium-hidrogén-karbonátból szén-dioxid keletkezik – ez okozza az elegy pezsgését –, miközben az ecetsavból nátrium-acetát keletkezik.

Ammónia és alkohol 
Az ammónia az egyik legerősebb, a klórtartalmú tisztítószerek hatásával vetekedő és hasonló veszélyeket rejtő vegyület. Az ammóniatartalmú szereket elsősorban a fehérítő hatásúakkal tilos keverni, mivel reakciójukból olyan gáz szabadul fel, ami nagy mennyiségben belélegezve a belső szervek károsodását okozhatja. Ha a vegyületben jelentősen magas az ammónia koncentráltsága, hidrazin képződhet, ami nemcsak káros, de robbanásveszélyes is. 
Az alkohol használatára is figyelni kell, mivel fehérítővel keveredve kloroform képződhet, utóbbi ártalmas lehet az idegrendszerre, a tüdőre, a vesére, a májra és a szívre is. A mérgezések és személyi sérülések elkerülése érdekében figyelmesen el kell olvasni a tisztítószerek csomagolásán szereplő információkat, hiszen nemcsak az összetételt, hanem a használati utasításokat is tartalmazzák, különös tekintettel a vegyületek káros hatásaira.