Első osztályos korától tanult faragni, az egykori Tanulók Házában ismerte meg a népi mesterség alapjait és annak csínját-bínját, a fa megmunkálása, mondhatni, végigkísérte egész eddigi életét. Kisebb dísz- és használati tárgyak készítése után fokozatosan tért át a nagyobb darabokra, majd huszonöt évvel ezelőtt elkészítette első székelykapuját. 
Felesége egykori falujából, Homoródszentpéterről érkezett az első felkérés, az általa készített székelykapu pedig azóta is a templom bejrátát ékesíti.
– Mivel szerettem a kihívásokat, igent mondtam a felkérésre – kezdett bele története ismertetésébe a kézműves.
Mint mondta, mai szemmel, huszonöt év tapasztalatával a háta mögött érdekes látni az első székelykapuját. Bár ma is gyakran azokat a motívumokat használja a munkája során, már mélyebben, magabiztosabban farag, technikája kifinomultabbá vált, és a kapunyíló-technika is sokat változott az elmúlt évtizedek során. Azóta többször is elismerték munkásságát, számos kitüntetéssel és díszpolgári címmel gazdagodott, a legbüszkébb mégis a 2007-ben elnyert Népművészet Ifjú Mestere díjra, amelyet a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma adományozott számára.

Nem könnyű mesterség

Benczédi László elmondta, a székelykapu-készítés nem csak a fafaragásból áll, bár ez a legszebb része, mindemellett komoly fizikai erőt igényel. A folyamat az anyag előkészítésével kezdődik, amely megterhelő fizikai munka. 
– A kapulábak kemény tölgyfából készülnek, és nagyon nehezek, azt meggyalulni és méretre vágni sem egyemberes feladat, komoly erőfeszítésbe kerül – ismertette. 
Elmondta, kisebb, azaz gyalogkapuk esetében előbb összeácsolja az egészet, helyére teszi a hónaljkötéseket, és egyben faragja ki az egész kaput. A faragás után a fa ápolása, kezelése következik.
– A kapu mozgatása is elég nagy kihívás, de annyit fejlődött már a technika, hogy ilyenkor nem kell két-három ember segítségét kérjem, hanem hidraulikus emelő segítségével emelem fel, így tudom mozgatni az összeállított kaput. Miután mindezzel megvagyok, következik a galambdúc, amely pattintott zsindellyel van befedve, majd a nyílószerkezetek összeállítása, a sarokrendszer felszerelése, a zárrendszer, majd maguk a kapunyílók összeállítása – részletezte.

Népszerű, időtálló alkotások

Benczédi László szerint nem lankad a kereslet, sőt az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik a székelykapuk iránt.
– Munkánk eddig is volt, és most sem panaszkodunk, hiszen idénre is van jó pár megrendelésünk. A legtöbben a kisebb, gyalogkapukat rendelik, a nagy kötött kapukat kevesebben kérik, de ezek monumentális jellegük miatt nem is találnak akárhová, illetve az árakat tekintve is jelentős különbség van a kettő között – ismertette a szakember.
Tavaly év végén a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola bejáratához készített egy nagy kötött kaput, novemberben állította a helyére, és decemberben avatták fel.
– Nagyon illett az iskolához ez a kapu, hiszen maga az épület és az udvar is nagy, az arányok betartása pedig fontos az összkép szempontjából – fogalmazott a kézműves. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy ideális esetben a kisebb székelykapuk a megrendeléstől számítva körülbelül egy hónap alatt, a nagy kötött kapuk pedig két hónap alatt készülnek el.

Kötelező motívumok

Számos olyan motívum van, amely kötelező módon, vidéktől függetlenül megjelenik a székelykapukon. Ilyen például a nap, a hold, a virágok (tulipán, margaréta vagy az életindák). Mint mondta, megrendelőivel általában közösen döntenek a faragás mintájáról, az általa használt mintatárat egyéni kérésekkel is kiegészíti.
– Az egyedisége adja meg a kapu szépségét – fogalmazott. Mint mondta, az elmúlt huszonöt évben több mint kétszáz faragott székelykapu került ki kezei közül, amelyek között nincs két egyforma. Alkotásai nemcsak itthon, hanem a határon túl is hirdetik munkásságát.
– Büszke vagyok mindenik alkotásomra, és nagyon jó érzéssel tölt el, amikor látom, mekkora örömet okoztam azoknak, akiknek készítettem – mondta Benczédi László.